Tavaly novemberben alakult meg a Demencia Társadalmi Tanács, amelynek célja, hogy szakmai egyeztetésekkel kiegészítse, szükség esetén pedig pontosítsa a nemzeti demencia stratégiát. A kormány szerint a demencia népegészségügyi probléma, amely mintegy 250 ezer magyar embert érint.
A „Van értELME!” elnevezésű program elindításakor a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára közölte: a kormány családpolitikájának eddigi három pillérét egy negyedik elemmel egészítik ki, amely a testi, lelki és szellemi egészségről szól. Hornung Ágnes akkor hozzátette: ez az elem a társadalom teljes egészét lefedi, mivel azt valamennyi korosztály számára biztosítják.
Hornung Ágnes mellett többek között tagja a Demencia Társadalmi Tanácsnak Erőss Loránd, az Országos Mentális, Idegsebészeti és Ideggyógyászati Intézet főigazgatója is.
Erőss Loránd az InfoRádióban elmondta: a demencia a gondolkodási funkciók hanyatlása és az önellátási képességek elvesztése, amely miatt ellátási függőség alakul ki az érintett betegnél. A neurológus, idegsebész hozzátette: a nemzeti demencia stratégia három fő irányból közelíti meg a teendőket:
- a család szemszögéből (a közvetlen hozzátartozók észlelik először a beteg viselkedésének változásait),
- az egészségügyi ellátórendszer részéről (a helyes diagnózist és a szükséges terápiát kizárólag szakemberek tudják megállapítani),
- a szociális ellátórendszer irányából (a betegség előrehaladottabb állapotában van nagyobb szerepe és a családokat is támogatja).
Erőss Loránd felhívta a figyelmet, hogy komoly betegségről van szó, amelyben világszerte mintegy 55 millióan szenvednek. Az új esetek száma évente mintegy tízmillió, és
2050-re 139 millió ember lehet érintett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint.
Magyarországon a családtagokkal együtt csaknem egymillió ember szembesül a demencia különböző tüneteivel.
A szakember kiemelte, hogy a demencia a XXI. század egyik fő népbetegsége, ezért is volt nagyon fontos, hogy a hazai egészségügy és a szociális szféra – mind döntéshozói, mind végrehajtói szinten – egységes programot, stratégiát dolgozzon ki. Emlékeztetett, hogy a Globális Alzheimer Chartát kidolgozó Nemzetközi Alzheimer Társaság már 2008-ban előállt egy 11 pontos akciótervvel, majd egy évvel később az Európai Bizottság négy kulcskérdést helyezett a középpontba:
- a demencia megelőzésével kapcsolatos korai diagnózis segítése,
- a szükséges kutatások koordinációja,
- a finanszírozással kapcsolatos joggyakorlat kiépítése minden EU-tagállamban,
- a demenciában szenvedő személyek emberi jogainak tiszteletben tartása, valamint az európai társadalom ismereteinek bővítése a témában.
Az Európai Parlament 2011-ben tette meg az első komoly lépést, amikor kiadta az Alzheimer-kórra és más demenciával kapcsolatos betegségekre vonatkozó állásfoglalását, továbbá lefektette az irányelveket. Erőss Loránd közölte:
2012-re sikerült elérni, hogy az Európai Unióban és Magyarországon is népegészségügyi prioritássá váljon a demencia,
majd 2015-ben a Miniszterek Tanácsa egy olyan dekrétumot adott ki, ami alapján mind az egészségügyben, mind a szociális szférában elsőbbséget kell élveznie a demencia kezelésének, megelőzésének.
Az idegsebész közölte: ehhez a kezdeményezéshez „zárkózik most fel” a magyar kormány, és a nemzeti stratégiát kidolgozó Demencia Társadalmi Tanács is a Brüsszelben megfogalmazott irányelvek alapján kezdte meg a működését.
A prevenció és az egészséges életmód fontossága
Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet főigazgatója arról is beszélt, hogy meg lehet előzni a demencia kialakulását. A legszélesebb körben ismert kórcsoport az Alzheimer-kór. Kiemelte, hogy
lehet csökkenteni a kockázati tényezőket, viszont a genetikailag determinált kórképekkel a szakemberek sem tudnak mit kezdeni.
Az Alzheimer-kórnál ez az esetek mindössze fél százalékánál van így, míg a frontotemporális demenciáknál 30 százalék ez az arány.
Erőss Loránd hozzátette: a gyermekkorban nagyon fontos a kognitív stimuláció, ugyanis a korai életszakaszban (20 éves kor alatt) szerzett magas iskolai végzettség igazoltan csökkenti a demenciát. A középső életszakaszban elsősorban a magas vérnyomás okoz komoly problémákat, de ha erre figyelünk és követjük a szakemberek tanácsait, akkor akár két százalékkal is csökkenthető a demencia esélye. Az ideggyógyász elmondta:
a cigaretta elhagyása öt, míg a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás elkerülése egy százalékkal csökkenti a demencia rizikóját.
A depresszió 65 év felett négy százalékban felel a demencia kialakulásáért, de a cukorbetegség is elindíthat kedvezőtlen folyamatokat, hiszen ha a kisebb erek tönkremennek az agyban, hanyatlani kezdenek a gondolkodási funkciók. A társas elszigeteltség és a légszennyezés problémája, valamint az alacsony fizikai aktivitás kétszázalékos rizikót jelent 65 év felett. Erőss Loránd végül elmondta: ha valamennyi fenti szempontot figyelembe vesszük és összeadjuk az egyes rizikóarányokat, akkor összesen 40 százalékkal csökkenthető a demencia kialakulásának az esélye egy-egy érintett embernél.
