Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Uwe Umstaetter/Getty Images

Súlyos kérdésssel foglalkozik a kormány családpolitikájának negyedik eleme

Mintegy 250 ezer ember szenved demenciában Magyarországon, amely mint népbetegség, a családtagokkal együtt közel egymillió embert érint - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára Budapesten.

Hornung Ágnes azt követően adott tájékoztatást, hogy a Demencia Társadalmi Tanács megtartotta első ülését. Az államtitkár emlékeztetett, hogy

a kormány családpolitikájának eddigi három pillérét egy negyedik elemmel egészítik ki, amely a testi, lelki és szellemi egészségről szól.

Ez az elem a társadalom teljes egészét lefedi, mivel azt valamennyi korosztály számára biztosítják - hangsúlyozta.

Döntés született az átfogó "Van értELME!" elnevezésű Nemzeti Demencia Program elindításáról, amelyben lefektetik, hogy a betegséggel, az abban érintettek problémájával a lehető legmagasabb szinten, az egészségügyi és szociális szervezetekkel szorosan együttműködve foglalkozzanak.

Nagyon fontos, hogy minél előbb elkezdjünk ilyen szinten is foglalkozni ezzel a népbetegséggel, mert ellenkező esetben a probléma elhúzódik, és akkor azt már nehezebben lehet kezelni - hangsúlyozta Hornung Ágnes.

Czibere Károly, a Református Szeretetszolgálat főigazgatója üdvözölte, hogy a minisztérium segítséget nyújt a demenciával érintett családoknak. A főigazgató fontosnak nevezte, hogy a ma aktív generáció vissza tudja adni a szüleiktől, nagyszüleiktől korábban kapott gondoskodást. Ez a gondoskodási rendszer az együttműködésre épül, és az is cél, hogy

felkészítsék az aktív embereket, mit kell tenni akkor, ha a családjukban megjelenik a demencia

- mondta, hozzátéve, hogy a várható élettartam növekedésével a betegek száma is egyre nő.

Erőss Loránd neurológus, idegsebész, az Országos Mentális, Idegsebészeti és Ideggyógyászati Intézet főigazgatója elmondta, hogy intézetük egyik épületét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat számára adták át, és ott a szervezet munkatársai gondoskodnak a demenciás betegekről. Hozzátette, fontos, hogy a betegekről otthoni körülmények között lehessen gondoskodni, mivel idősotthonokba, szociális otthonokba kerülve a várható életkoruk csökken ahhoz képest, mint amikor otthon, családban tudnak élni.

Az államtitkárság az eseményhez csatolt háttéranyagban azt írta, a tanácsot azért hozták létre, mert a demencia kórképének száma minden jóléti társadalomban, így Magyarországon is növekszik, és a gondozási szükségletek ellátása nagy mértékben a családokra hárul.

A kormány kiemelt célja, hogy a népbetegségnek számító demenciára, annak felismerésére és lehetséges rizikófaktoraira felhívja a figyelmet, így az akcióterv keretében hatékony segítséget nyújtson a demenciával élőknek és őket gondozó hozzátartozóiknak, illetve a szakembereknek - hangsúlyozták.

A Demencia Társadalmi Tanács feladata, hogy

  • felhívja a figyelmet a demencia tüneteire, annak felismerésére, a demenciával élők speciális gondoskodási és gondozási igényeire, és az őket gondozó családtagok, szakdolgozók feladataira és munkájára,
  • célja pedig hozzájárulni a demenciával kapcsolatos kihívásokra adható hatékony társadalmi válaszok megtalálásához, ezáltal is segítve az érintett betegeket, a családokat és az ellátórendszer fejlesztését - olvasható az államtitkárság összegzésében.

A tanács tagja Hornung Ágnes, családokért felelős államtitkár, Vitályos Eszter, a KIM parlamenti államtitkára, Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára, Takács Péter egészségügyi államtitkár, Beneda Attila családügyi helyettes államtitkár, Czibere Károly, a Református Szeretetszolgálat főigazgatója, Erőss Loránd, az Országos Mentális, Idegsebészeti és Ideggyógyászati Intézet főigazgatója, Egervári Ágnes, a biatorbágyi egészségház igazgatója és Kovács Tibor, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatóhelyettese.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×