eur:
406.36
usd:
370.66
bux:
83028.96
2025. április 6. vasárnap Bíborka, Vilmos

Csökken sok magyar nagyváros lakossága, Budapesté is – adatok

Az agglomeráció erős vonzással bír – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

Több fővárosi kerületben és a vármegyeszékhelyeken is csökkent az állandó lakosok száma a múlt évben, az agglomerációs települések ugyanakkor szerte az országban népszerű költözési célpontnak számítottak – írja legfrissebb elemzésében az ingatlan.com.

Idézik az ingatlanhirdetési portál vezető gazdasági szakértőjét, Balogh Lászlót, aki szerint folytatódott a korábbi évekre jellemző trend, azaz az agglomerációs települések erősödtek, a drágább lakásokkal rendelkező nagyobb városokban pedig csökkent a népesség;

sokan a kiköltözéssel válaszoltak a magas lakásárakra, amihez hozzájárult a lakáshitelkamatok emelkedése is.

Jelezte: egy-egy település lakosságszám-változásánál figyelembe kell venni azt is, hogy nemcsak a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség természetes alakulása, azaz a születések és halálozások számának különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban.

Érd lakosságszáma nőtt a legnagyobb mértékben - 821-gyel - egy év alatt, és az érdi átlagos négyzetméterárak a kínálati piacon egy év alatt 16 százalékkal, 753 ezer forintra emelkedtek. Érd után további budapesti agglomerációs települések következnek: a Pest vármegyei Erdőkertesen, Nagytarcsán, Biatorbágyon és Gyömrőn 343-360 fővel nőtt a lakosok száma. Ezeken a településeken az átlagos négyzetméterár 4-21 százalékkal, 661-813 ezer forintra emelkedett.

A lakosságszám szerinti változását nézve a top 10-ben szerepel még többek között a szintén Pest vármegyében lévő Vácrátót, ahol a lakosság 12 százalékos bővülését 17 százalékos drágulás kísérte, így a négyzetméterárak 733 ezer forintra nőttek. A legjobb tízben az egyetlen nem Pest vármegyei település Hajdúsámson: a Debrecen vonzáskörzetében található településen a lakosok száma 254-gyel bővült, az átlagos négyzetméterárak pedig 15 százalékkal 439 ezer forintra emelkedtek - írták.

Az elemzés szerint

a fővárosi összlakosságszám tavaly 13 ezer fővel tovább csökkent 1,63 millióra,

Budapest IV. és XXI. kerületében, Pécsen, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon 1133-2259 lakossal lettek kevesebben. Az ingatlanok viszont a lakosok számának visszaesése ellenére drágultak: az átlagos négyzetméterár ezekben a városokban és kerületekben 13-21 százalékkal emelkedett, 435-729 ezer forintra.

A szakértő szerint a lakosságszám-csökkenést elkönyvelő budapesti városrészekben és vármegyeszékhelyeken azért drágultak a lakások, mert az arányokat tekintve mindössze 1 százalék körüli mértékben csökkent a népesség, így marad kereslet az ottani lakásokra. Ráadásul a budapesti kerületek és az egyetemvárosok a befektetési célú vásárlók kedvelt célpontjai, ami szintén felfelé húzza vagy "megtámasztja" az árakat.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a haszonállat-állomány csökkenése drágulást hoz

Elemző: a haszonállat-állomány csökkenése drágulást hoz

Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint több oka is van annak, hogy folyamatosan csökken a gazdák száma az EU-ban, velük együtt pedig az állatállomány is. Magyarországon bizonyos tekintetben hasonló a helyzet, de vannak különbségek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.07. hétfő, 18:00
Noszek Péter
a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója
Túl nagy falat? - Lazíthatnak egy fontos 2040-es uniós célon

Túl nagy falat? - Lazíthatnak egy fontos 2040-es uniós célon

Az Európai Bizottság vizsgálja a 2040-es uniós kibocsátáscsökkentési cél felpuhításának lehetőségeit, így próbálva kezelni a klímacéllal szembeni poltikai ellenkezést, miközben igyekszik az általa korábban előirányzott 90%-os célszámot is megtartani. A Bizottság eredetileg az első negyedévben a klímatörvény módosítása keretében tette volna meg arra vonatkozó hivatalos javaslatát, hogy az Európai Unió tagállamai 90%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását 2040-ig az 1990-es szinthez képest. A kibocsátáscsökkentés nehéziparban és mezőgazdaságban várható költségeivel kapcsolatban azonban jelentős aggályok merültek fel a tagállamok és törvényhozók részéről, ezért a testület elhalasztotta a törvényjavaslat előterjesztését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×