eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
A lonely Young Sad Calm Girl Or Woman stands against a white wall, in a psychiatric clinic or at home, in the rays of sunlight, with her eyes closed. The Concept of Depression from Illness and Quarantine, Fatigue and Impotence. A copy of the space.
Nyitókép: Getty Images/ Aleksandr Zubkov

Purebl György: egyre több a fiatal depressziós, ez egy időzített gazdasági bomba

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója arra figyelmeztet, hogy az országoknak érdemes lenne lépéseket tennie az emberek lelki egészségért. A depresszió ugyanis a munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb oka, jelenleg az Európai Unió GDP-jének egy százalékát emészti föl.

Míg 2002-ben 7 százalék volt Magyarországon a súlyos depresszióban szenvedők aránya, 2021-ben ez 11 százalékra nőtt – derül ki a most megjelent Hungarostudy 2021-es tanulmánykötetéből.

"Magyarországon súlyos a depresszió aránya, és a fiatalok között is nőtt. Két dolgot nem szabad elfelejtenünk: az egyik, hogy ez a felmérés 2021 nyarán történt, még bőven a Covid-járvány idején. A másik pedig, hogy ezek a szomorú számok a depresszióval kapcsolatban a világ teljes népességére, ezen belül a fejlettebb országokra vonatkoznak" – ismertette az adatokat Purebl György.

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója szerint Magyarország "nem lóg ki a depresszióban a sorból", mert ez egy globális probléma. A felméréskor először azt gondolták, hogy a klímaszorongás állhat a fiatalkori depresszió mögött, de kiderült:

akik között a klímaszorongás magasabb, azok kevésbé depressziósak.

Ők ugyanis úgy érzik, tehetnek valamit a jövőért, és van kontrolljuk. Akik viszont úgy érzik, hogy teljesen kontroll nélküliek, és nem tehetnek semmit, azok között gyakoribb a depresszió.

Purebl György érdekes információkat árult el a különböző altató-nyugtató gyógyszerszedéssel kapcsolatban. A felmérésük szerint Magyarországon az egészséges, semmilyen betegségre nem diagnosztizált emberek 9 százaléka is szed valamilyen pszichológiailag aktív gyógyszert. A gyógyszer feltehetően nagyrészt nyugtató. Más vizsgálatokból az derül ki, hogy az antidepresszívumokat sokkal kevésbé fogyasztják Magyarországon, mint Európában.

"Nagyon sok ember van köztünk, akinek lehet, hogy van valamilyen súlyos lelki problémája, pszichológiai segítségre szorul, de nem diagnosztizálta senki. Jobb híján nyugtatókat szed, így ez egy nagy kielégítetlen igény a lakosságban" – mondta.

Fogorvoshoz elmegyünk, de pszichológushoz már sokkal kevésbé

Purebl György szerint ez a mentalitás a Covid alatt egy picit elkezdett változni, és azt reméli, hogy az emberek sokkal inkább mernek majd pszichológiai segítséget kérni, nemcsak nyugtatókat szedni. Hozzátette: a mi felelősségünk is, hogy tudjunk segítséget adni közösségi szinten is.

A depresszióról azt mondják, hogy egy időzített gazdasági bomba, mert jelenleg az Európai Unió GDP-jének egy százalékát a depresszió emészti csak föl. Az összeg a depresszió nem kezelésének a költsége, mert ha valakinek nem kezelik a depresszióját, akkor munkaképtelen lesz. Jellemző lehet rá az úgynevezett prezentizmus, ami azt jelenti, hogy ott van ugyan a munkahelyén, de nem tud hasznos munkát végezni. Ez közösségi szinten nagyon jelentősen csökkenti a produktivitást.

A szakember szerint a jelenség amiatt nem jelent versenyhátrányt egyetlen ország gazdaságának sem, mert ez az egész világon jelen lévő probléma. Viszont az az ország, mely hamarabb fog lépni a lelki egészségért, az sokkal jobban fogja tudni kezelni ezt a problémát, és kevesebb depressziós lesz. Ráadásul gazdasági előnyre is szert tehet, különösen egy olyan társadalomban, amely tudásalapú. "Az emberek azok, akik az igazi gazdasági nyereséget nyújtják" – zárta gondolatát Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×