Infostart.hu
eur:
362.25
usd:
313.76
bux:
0
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Kutya a magánkézben levő Aerinwon állatmenhelyen, a dél-koreai Kjonggi tartomány Pocseon városában 2019. szeptember 25-én. Egy dél-koreai kerületi bíróság megfelelő higiénés feltételek hiányában elrendelte a menhely bezárását és az állatok azonnali elszállítását. Kormányadatok szerint az ázsiai országban 2014-ben 81147 gazdátlan házi kedvencet tartottak nyilván, 2017-re a számuk 102593-ra nőtt.
Nyitókép: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun

Állattartási válság: több száz százalékon a menhelyek telítettsége

Egyre több háziállatot tesznek utcára a romló anyagi helyzetre hivatkozva.

Tömegesen dobják ki házi kedvenceiket a magyarok a válság miatt – írta a Népszava. A lap emlékeztet: a Központi Statisztikai Hivatal szerint a lakossági energiaárak és az élelmiszer mellett az állateledelekért is sokkal többet kell fizetni. Ezek a termékek tavaly december óta 130-135 százalékkal drágultak.

A romló anyagi körülményeikre hivatkozve egyre többen kérnek segítséget a menhelyektől, és még többen teszik utcára állataikat.

"Eddig nem tapasztaltunk ilyet, 2022 történelmi csúcs" – mondta Szilágyi Attila Balázs, a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének szóvivője. Szerinte a menhelyek telítettsége országosan legalább 400 százalékos.

"Debrecenben van olyan menhely, ahol az egyébként teljesen másra használt szociális házban jelen pillanatban mindenféle túlzás nélkül, szó szerint egymás hegyén-hátán bvannak kutyák és macskák" – fogalmazott. A fogadóhelyeknek elvileg meg kellene felelniük szigorú szabályoknak, hogy alkalmasak lehessenek az állatok fogadására, csakhogy elfogyott a hely.

Az állatvédő szervezetek szerint a házi kedvencek elhagyása mögött sok esetben nem pénzügyi nehézségek állnak, hanem a felelőtlen hozzáállás, figyelmetlenség és nemtörődömség. Ráadásul nemcsak egyre többen mondanak le kutyájukról, macskájukról, hanem az örökbefogadási kedv is erőteljesen csökkent.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

Baranya Sándor: ami száz éve a folyószabályozás célja volt, az ma már az egyik legnagyobb probléma

A folyók rekordalacsony vízállásához nemcsak a csapadékszegény időjárás, de az emberi beavatkozás a folyószabályozás is hozzájárult. A Budapesti Műszaki Egyetem azt vizsgálja, milyen beavatkozással lehetne enyhíteni ezek hatását – erről Baranya Sándor tanszékvezető beszélt az InfoRádióban.

Gerendai Károly az Arénában: lesz Sziget hőségben is, saját áramgenerátorokkal készültünk

A fejlesztések miatt a szélsőséges körülmények sem lehetetlenítik el a Sziget Fesztivált – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Gerendai Károly főszervező. Hozzátette: le tudnak válni a központi elektromos hálózatról. A Szigetet jövő héten, augusztus 11–15 között rendezik, amikorra elvileg már enyhül az óriási hőség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×