Mint megjegyezték: az eddigi lényegében száraz idő miatt is "felmerül a kérdés, hogy az enyhülés mellett érkezik-e számottevő csapadék". Azt írták, a válasz nem olyan egyszerű, ennek szemléltetésére közzé is tettek a keddi csapadék kilátásokról egy ábrát, amely ötven különböző forgatókönyvet vázol fel.

Ezek alapján a meteorológiai szolgálat azt írta: "a záporos, zivataros jelleg miatt nem lesz egységes a csapadékkép". Példaként erre azt írták, ez az a helyzet,

"amikor az utca egyik végét elkaphatja a zivatar, másik felében meg alig esik valami".

A csapadék zöme a Dunántúlon várható.

Kedden napközben az Északi-középhegységet, majd délután, este az Alföldet is elérhetik a zivatarok. Utóbbi kapcsán kiemelték, hogy az Alföldön a száraz, forró levegő miatt a zivatarokat nagy, akár 80-90 kilométer/órás széllökések kísérhetik.

Az intenzív cellákat emellett - főként a Dunántúlon - felhőszakadás kísérheti - ismertette a meteorológiai szolgálat azt kérve, hogy mindenki kövesse figyelmeztetéseiket, riasztásaikat.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat még keddre is az ország nagy részére adott ki a hőség veszélye miatt figyelmeztetéseket: Békés megyére harmadfokút, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyére másodfokút, míg Budapestre, Pest, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyére elsőfokút.

Zivatarveszély miatt az egész országra, továbbá több nyugati megyére a felhőszakadás veszélye miatt is elsőfokú figyelmeztetéseket adtak ki.

Az országos tisztifőorvos múlt hétfőtől rendelte el - eredetileg csütörtök éjfélig - a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást. Ezt közben július 4., hétfő éjfélig hosszabbította meg.

Az előrejelzés szerint kedden hajnalban 17-23 Celsius-fokot mérhetnek. A csúcsértékek 24 és 37 fok között alakulnak, a magasabb értékeket délkeleten, az alacsonyabbakat nyugaton mérhetik.