Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Palackozott, jéghideg vízzel hűsíti magát egy lány a Római strandfürdőben 2021. június 29-én. A tartós hőség veszélye miatt több megyére harmadfokú figyelmeztetést adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Ilyen forró nyarunk még sose volt

A 2010-es és 2018-as eddigi legmelegebb nyarakat is veri az idei Európában.

Az idei volt Európa legmelegebb nyara a feljegyzések kezdete óta az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) adatai szerint.

A három nyári hónapban, június-július-augusztusban a levegő földfelszíni átlaghőmérséklete mintegy egy Celsius-fokkal volt magasabb az 1991–2020-as átlagnál.

A korábbi legmelegebb nyarakat 2010-ben és 2018-ban jegyezték fel, abban a két évben a nyár 0,1 Celsius-fokkal hűvösebb volt az ideinél.

A 2021-es nyár hőmérsékletei újabb mérföldkövet jelentenek a hosszútávú globális felmelegedés folyamatában.

A szolgálat 1950 óta jegyzi a légköri adatokat, amelyeket összeegyeztet a 19. század közepéig visszanyúló korábbi adathalmazokkal.

A szolgálat szerint globálisan 2021 augusztusa együtt 2017 augusztusával a harmadik legmelegebb hónap volt, több mint 0,3 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az 1991-2020 közötti átlag.

Európában 2021 augusztusában az átlaghőmérséklet megközelítette az 1991–2020 közötti időszak átlagát, de a kontinens térségeiben ellentétes folyamatokat figyeltek meg.

A Földközi-tenger országaiban rekordokat döntöttek a hőmérsékleti maximumok, miközben Északon az átlag alattiak voltak a hőmérsékletek, Keleten pedig az átlagnál magasabbak

– olvasható a szolgálat közleményében.

A dél-európai kánikula idején augusztus 11-én 48,8 Celsius-fokot mértek Szicíliában. Ez a hőmérséklet, ha a Meteorológiai Világszervezet is megerősíti, a legmagasabb, amelyet eddig Európában feljegyeztek.

Jól látszik ez a kettősség például ezen a hétfői európai hőmérsékleteket jelző térképen:

A hőség, amely Spanyolországot, különösen Görögországot és Törökországot sújtotta, kedvező feltételeket teremtett a térségbeli pusztító erő-és bozóttüzek kialakulásához a Copernicus szolgálat szerint.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

2026 április 12-én nemcsak az dőlt el, hogy véget ér a Fidesz-KDNP 16 éve a hatalomban, hanem kiestek a parlamentből a hagyományos, divatos nevén óellenzék tagjai. A legtöbb párt el sem indult a választásokon,  a Demokratikus Koalíció pedig versenyben vérzett el. A parlamenttől búcsúzó pártok vezetőivel készített cikksorozatunk első részében Szilas Kincsővel, a Momentum elnökével beszélgettünk, aki elmondta, hogy nem adják fel. Jóval több tagja van ma a formációnak, mint a 2019-es EP-választás előtt, és az új belépők főként a TikTokon keresztül találnak rá a pártra. Az elnök szerint nem fogadható el, hogy a kétharmados Tisza-kormány ellenzékét csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk alkossa. Élesen bírálja a kampányüzemmódban ragadt parlamenti kommunikációt, az online tér meghatározó szerepét a politikai döntésekben, valamint azt, hogy több, a nem jobboldaliaknak fontos témában tétlen még a Tisza Párt. A párt szociálisan érzékenyebb irányt követ, ezért biztonságos bérlakásokat, sürgős kollégiumépítést és célzott segítséget sürget a leszakadó térségeknek. Bár a Momentum nem kap állami támogatást, takarékos működésének köszönhetően készülhet a 2029-es választásokra, a DK-val azonban már semmilyen ügyben nem fognának össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×