Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Nyitókép: Pixabay

Ha ilyen sült krumplit kérne, igencsak kikerekedne a szeme

Kétszáz dollárért, vagyis több mint 60 ezer forintért kínálja a világ hivatalosan is legdrágább sült krumpliját a manhattani Upper East Side egyik étterme.

A Serendipity 3 nevű étterem menüjében szereplő fogás kifejezetten sültkrumplikészítéshez termesztett burgonyából készül. A krumplit előfőzik ecetben és pezsgőben, majd tiszta libazsírban kétszer is kisütik, hogy a külseje ropogós, a belseje krémes legyen.

A kisült krumplit meghintik ehető arannyal és szarvasgombás sóval, valamint szarvasgombás olajjal ízesítik. Kristálytányéron szolgálják fel, amelyet egy orchideával és leheletvékony szarvasgombaszeletekkel díszítenek. A sültkrumplihoz kínált mártogatós egy sajtból készülő Mornay-mártás, amelyet ugyancsak szarvasgombával bolondítanak meg.

"A fogás igazi sztárja a szarvasgomba" - jegyezte meg Frederick Schoen-Kiewert séf.

A Guinness-rekordok szerkesztősége július 13-án ismerte el hivatalosan a világ legdrágább sültkrumplijának az étterem legújabb kreációját.

"A Serendipity egy igazán vidám hely. Az emberek ünnepelni jönnek ide, és hogy néha kiszabaduljanak a valóságból" - mondta Joe Calderone kreatív igazgató és séf.

Az étterem több világrekorddal is büszkélkedhet már: itt szolgálják fel a világ legdrágább burgerét 295 dollárért, valamint legdrágább fagylaltkelyhét nem kevesebb mint 1000 dollárért.

Sok más étteremhez hasonlóan a Serendipity is bezárt a koronavírus-járvány miatti korlátozások idején, és a séfek úgy gondolták, hogy a speciális sültkrumpli meghirdetésével teszik izgalmasabbá az újranyitást. Az ötlet bevált: jelenleg

8-10 hetes várólista van a sültkrumplira.

És akkor íme, a Reuters több fotót is közölt az alaposan felturbózott fogásról:

Címlapról ajánljuk
Rágózással is bekerülhetnek mikroműanyagok a szervezetbe

Rágózással is bekerülhetnek mikroműanyagok a szervezetbe

A rágás során a gumialapból apró mikroműanyag-részecskék válhatnak le, melyeket a nyállal együtt lenyelünk, majd az emésztőrendszerbe jutnak. Ezek többsége várhatóan kiürül a szervezetből, ugyanakkor egy részük felszívódhat és bekerülhet a vérkeringésbe. Pilling Róbert, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének mesteroktatója az InfoRádióban elmondta: nem kell rögtön megijedni az olyan hírektől, hogy a rágózással mikroműanyagok kerülhetnek a szervezetbe, de azt sem javasolja, hogy „mindennapos élelmiszerként” fogyasszuk.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×