Az alvásszövetség tapasztalatai szerint a pandémiás időszakban Magyarországon (is) módosultak az alvási szokások, hiszen az otthonukba kényszerült emberek másfajta életritmusban éltek, mint korábban megszokták. Az iskolai évkezdettel azonban vissza kellett állni egy új rendszerre, és ez a fajta változtatás,
a cirkadián ritmus módosulása óhatatlanul is hatással van az „alvókánkra”, természetesen negatív irányban
– fogalmazott G. Németh György.
Mára világjelenséggé vált, hogy a technikai eszközök és körülmények, az információk hihetetlen mértékű jelenléte egyre inkább felturbózza az érdeklődésünket a világ jelenségeire, egyre több órát töltve ezzel ébren az alvás rovására. Ráadásul a magyarok alváshelyzete, a minősége kicsivel rosszabb is uniós összehasonlításában.
Egy rosszul alvó, kialvatlan, alvásbeteg immunrendszere pedig egyre inkább gyengül,
jobban ki van téve a különféle betegségeknek, vírusoknak, baktériumoknak. Ha ez krónikus, és több héten át nem alszik jól, rosszul ébred, fáradt, akkor mindenképpen szakemberhez kell fordulni – tanácsolta Magyar Alvás Szövetség elnöke.
Az itthon is megtalálható alvásközpontok, -laboratóriumok szakszerűen és komplex módon vizsgálják az alvászavarok körülményeit, miután nemcsak neurológiai–szomnológiai gondról lehet szó, hanem akár fül-orr-gégészeti vagy ortopédiai problémáról is, de a kardiológiai vizsgálat sem kerülhető ki ilyen esetben, ahogyan a fogászati sem, hiszen a fogazat elhelyezkedése ugyanúgy befolyásolhatja azt, hogy hogyan alszunk. Tehát egy nagyon komplex vizsgálati egész tudja megmutatni, hogy valójában miért nem alszunk jól – foglalta össze az alvásszövetség elnöke.
Elkerülendő, hogy elsőként az altatóhoz folyamodjunk.
