Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Pixabay

A napsütést elfelejthetjük a hétvégén

Borúsabb, csapadékosabb idő várható, és lehűlésre is készülni kell, helyenként napközben sem lesz 15 Celsius-foknál melegebb - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.

Pénteken jellemzően erősen vagy közepesen felhős idő várható, csak kevés helyen süthet ki hosszabb időre a nap. Reggeltől kezdve a Dunántúlon és az Északi-középhegységben, majd a déli óráktól kezdve már a középső megyékben is egyre több helyen várható eső, zápor, majd nagyjából déltől kezdve már zivatarok is. A Dél- és Közép-Dunántúlon heves zivatar is kialakulhat. Estig a Tiszántúlon kicsi a csapadék esélye. Sokfelé lesz erős, zivatarok körül akár viharos a szél. A leghidegebb órákban 10-16 fok lesz. Napközben általában 25-30 fokig melegszik a levegő, de a Dunántúl északi felén és az Északi-középhegység egyes részein csak 20-24 fok lesz.

Szombatra virradó éjszaka sokfelé várható kiadós eső, keleten helyenként még zivatar is. Napközben a csapadékzóna fokozatosan az északkeleti, keleti megyék fölé helyeződik, így a Dunántúlon és a középső megyékben fokozatosan megszűnik az eső. A szél sokfelé megerősödik, a Dunántúlon olykor viharossá is fokozódik. A minimumhőmérséklet 8-19 fok között alakul, az északnyugati megyékben lesz a hűvösebb, a Tiszántúlon a melegebb. A maximumhőmérséklet döntően 14-18 fok között valószínű, de a Tiszántúlon reggel, délelőtt még 19-22 fok is lehet.

Vasárnap hajnalban a szélcsendes nyugati, délnyugati tájakon pára, foltokban köd képződhet. Az északkeleti megyékben kevesebb helyen lehet eső, másutt - nagyobb eséllyel délnyugaton - helyenként kisebb záporok alakulhatnak ki. A szél megerősödik, a Zemplén térségében viharos erejű széllökések is előfordulhatnak. A legalacsonyabb hőmérséklet 5-11 fok között valószínű, nyugaton lesz a hidegebb. A legmagasabb hőmérséklet 13-18 fok között alakul - olvasható az előrejelzésben.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×