Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: bkk

Bringasztrádákat tervez a BKK Budapesten-szerte

Erről egy vitairatot is közzétett, most bárki hozzászólhat.

Vitaindító dokumentumot állított össze a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) "mikromobilitási" témában, ez a gyaloglás, kerékpározás, elektromos járművek témakörét fedi le. A vita segítheti majd hozzá a főváros vezetését és a BKK-t egy új mobilitási stratégia megalkotásához - írja friss közleményében a közlekedési cég.

De már a munka kezdetén leszögezi: "a gyaloglásra-kerékpározásra való nyitottság nagy lehetőség, amit még nem használunk ki eléggé". A főváros célként tűzi ki többek között, hogy "legalább a közeli kirándulásokra ne autóval induljanak a budapestiek", hanem közösségi közlekedéssel, kerékpárral vagy gyalog.

A BKK kitér arra is, hogy a közösségi közlekedés mellett a kerékpározás, a gyaloglás, a mikromobilitás nagyobb aránya

növelheti egy adott út kapacitását, áteresztőképességét, amely a gépjárműforgalom számára is megoldást jelent a torlódások csökkentésére.

A vitaanyag kidolgozásakor kiemelt szerepet kapott a társadalmi igazságosság és a klímavédelem elve.

A Budapesti Mobilitási Terv célkitűzése szerint a kerékpáros közlekedés aránya 2030-ra eléri az 5 százalékot, a gyalogos közlekedés pedig a 15 százalékot az utazások hosszát tekintve, de nem a közösségi közlekedés igénybevétele helyett, hanem azzal kombinálva.

A BKK 10 javaslata az aktív és mikromobilitás fejlesztésére:

  1. megállítani a városi-elővárosi utazások számának növekedését
  2. átalakítani és újraosztani a közterületeket a közlekedés szempontjából
  3. összefüggő, biztonságos, kényelmes gyalogos és kerékpáros útvonalhálózat
  4. mikromobilitás kombinálása a közösségi közlekedéssel
  5. új parkolási, kölcsönzési, használati feltételek az új közlekedési módokban
  6. utazástervező rendszerek teljes körű integrációja
  7. szemléletformálás iskolásoknak, járművezetőknek
  8. szemléletformálás a mikromobilitás népszerűsítésére
  9. rollerek és kerékpárok szabályozása, hatékonyabb ellenőrzése
  10. az intézkedési tervek hatékony végrehajtása, egyeztetve a civilekkel, a vállalkozásokkal, a kerületekkel és a kormányzattal.

A BKK által felvázol "bringasztrádaterv" arról szólna, hogy szélesebb útfelületeken, biztonságosabb csomóponti átvezetésekkel, közvetlenül, akadálymentesen lehessen eljutni a-ból b-be.

Az anyaghoz - amelyet ITT lehet elolvasni, megtekinteni - várják a budapestiek véleményét.

Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Még a halálozási adatokban is kimutatható, milyen fontos szerepet töltenek be hőség idején a fák a városokban

Az idei, rendkívül meleg nyár is rámutatott arra, hogy a városokban egyre fontosabb szerep jut a fáknak és a zöldfelületeknek a hőterhelés mérséklésében. A városok túlzott beépítése nemcsak a természetet károsítja, hanem a városi hőszigethatás erősödésén keresztül az egészséget és az élhetőséget is veszélyezteti. Tanulmányok szerint a nagyvárosok jelentősen melegebbek lehetnek környezetüknél, miközben a fák, parkok, vízfelületek és más megoldások mérsékelhetik a hőterhelést. Európa városaiban azonban a zöldfelületekhez való hozzáférés egyenlőtlen, és az úgynevezett 3–30–300-as szabálynak is csak a lakosság kisebb része felel meg teljesen. Budapest különösen érintett: a sűrűn beépített területeken erős a hőhatás, miközben a zöld-kék infrastruktúra bővítését a helyhiány, a finanszírozás és a szabályozási-bürokratikus akadályok is nehezítik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×