Ellentmondásos helyzet teremtődött a múlt hét második felében, amikor Gulyás Gergely a Kormányinfón még arról beszélt, hogy miséket, istentiszteleteket a szabályok betartásával újra lehet tartani hívek előtt. Még aznap éjszaka ugyanis megjelent a kormányrendelet, amely az említettől eltérő irányt szabott a nyilvános rendezvényeknek: 500 fő fölött és alatt is tilosak a rendezvények zárt térben 2020. augusztus 15-ig; az egyházi rendezvényekkel kapcsolatban ráadásul az egyházak saját, szuverén rendelkezéseit is meg kellett várni.
A Magyar Katolikus Egyház – mint a legnagyobb aktív hívőszámú keresztény felekezet – vezető testülete, a püspöki kar (MKPK) nem is kapkodta el a nyilatkozattételt, csak annyit írt, "tájékozódik", múlt pénteken viszont délben határozott: mivel a járvány terjedése és veszélyessége az ország különböző területein eltérő, egyházmegyei hatáskörbe utalta azt, hogy mely területen milyen szabályok legyenek érvényben a következő időszakban. Leszögezve pedig csak annyi volt: Budapesten és Pest megye egyes területein "központilag" tilos a nyilvános misézés. Ám a március óta érvényben lévő kijárási korlátozások között szerepel egy olyan kivétel, amely szerint
hitéleti tevékenység folytatása céljából az ember korlátok nélkül elhagyhatja az otthonát,
így előállt egy olyan jogi helyzet, hogy a nagyobb szigort választó egyházmegyékből szentmisén való részvétel céljából bárki átmehet olyan egyházmegyébe, ahol van nyilvános mise.
Az érthetőség kedvéért: egy budapesti katolikus városa határát elhagyva elvileg a Székesfehérvári vagy a Váci Egyházmegyében máris részt vehetne misén, ha e két egyházmegye lazít az eddigi, szigorú szabályokon.
A múlt hétvégén és e hét elején sorra adták ki közleményeiket az egyházmegyék az új szabályokról, így kiderült, hogy
Győr, Szombathely, Veszprém, Pécs, Debrecen, Nyíregyháza, Kalocsa-Kecskemét, a pannonhalmi bencések és a görög katolikusok lazítanak,
Székesfehérvár fenntartja a szigort, hasonlóan Esztergom-Budapesthez és Egerhez, Vác pedig bár egyik nap lehetővé tette a szabadtéri misézést a 65 éven aluli hívek számára, másnapra meggondolta magát és visszaszigorította a rendelkezést. Azon feltételekről, hogy mely egyházmegyében milyen feltételekkel lehet szentmisén részt venni, a Magyar Kurír portálon közölnek bővebb információkat az egyházmegyék, hivatalos formában.
Ha mindezt térképre vetítve nézzük, azt látjuk, hogy – Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök szóhasználatával élve – a miseturisták, a járvány által leginkább sújtott budapestiek egy órán belüli autózással "nem juthatnak miséhez", de nagyobb áldozat árán, például a Győri vagy a Veszprémi Egyházmegyébe utazva igen; figyelembe veendő ugyanakkor, hogy a vasárnapi szentmisén való kötelező részvétel alól a járványhelyzetben a katolikusok felmentést kaptak korábban az MKPK döntése értelmében, ez pedig továbbra is fennmarad.
A protestáns nagy felekezetek, tehát a reformátusok és az evangélikusok intézkedései - mint keddre kiderült - egy irányba mutatnak.
"Zárva maradnak a református templomok Magyarországon"
- közölte az InfoRádióval Bogárdi Szabó István református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. "Továbbra is azt javasoljuk a gyülekezeteknek, hogy a korábbi szigorú szabályokat tartsák érvényben" - tette hozzá.
A vele készült teljes interjú alább meghallgatható.
A Magyarországi Evangélikus Egyház az alábbi szavak kíséretében jelzi, hogy
marad a szigor:
"Isten nem vakhitet ad nekünk, hanem azt a meggyőződést, hogy küldetésünket felelősen kell betölteni. Ha egyházi gyakorlatunkból sok mindent csak bizonyos önkorlátozással és fájdalmas lemondással tudunk is megélni, ezt mások élete védelmében vállalni kell. (...) Ezzel a fájdalmas lemondással életeket menthetünk."