Kedden volt 50 éve, hogy az Apolló–11 elindult a Hold felé, a természet pedig gondoskodott az eseményhez méltó megemlékezésről: részleges holdfogyatkozás volt megfigyelhető. Aki lemaradt róla élőben, most megtekintheti az erről készül felvételeket.
Salgótarján, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás Salgótarjánból nézve 2019. július 16-án. MTI/Komka PéterSalgótarján, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás Salgótarjánból nézve 2019. július 16-án. MTI/Komka PéterSalgótarján, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás látszik Somogyi József szobrászművész Felszabadulási emlékmű című alkotásának alakjai között Salgótarján főterén 2019. július 16-án. MTI/Komka Péter
Gáza, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás Gáza városa felett 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Mohamed SzaberSpeyer, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a németországi Speyerben a Brezel fesztivál idején 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Ronald WittekDrezda, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a drezdai Boldogasszony-templom felett 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Filip SingerDrezda, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a drezdai Boldogasszony-templom felett 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Filip SingerSpeyer, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a németországi Speyerben a Brezel fesztivál idején 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Ronald WittekMallorca, 2019. július 17. Részleges holdfogyatkozás a Spanyolországhoz tartozó földközi-tengeri Mallorca szigete felett 2019. július 16-án. A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. MTI/EPA/Catli Cadera
Közben a Holda szállás 50. évfrodulója alkalmából a washingtoni űrmúzeumban leleplezték Neil Amstron néhai asztronauta restaurált űrruháját, amelyben 1969. július 20-án a Hold felszínére lépett. Az Apollo-program során 1972-ig összesen 12-en jártak a Holdon, és több mint 20-an annak térségében.
Mike Pence amerikai alelnök, Rick Armstrong, Neil Armstrong néhai asztronauta fia, Ellen Stofan, az amerikai Nemzeti Légi és Űrmúzeum igazgatója és Jim Bridenstine, a NASA munkatársa (b-j) leleplezi Armstrong restaurált űrruháját, amelyet 13 év után állítanak ki ismét a washingtoni űrmúzeumban 2019. július 16-án, a Holdra szállás 50. évfordulóján. MTI/AP/Andrew HarnikNeil Armstrong néhai amerikai asztronauta restaurált űrruhája, amelyet 13 év után állítanak ki ismét a washingtoni Nemzeti Légi és Űrmúzeumban 2019. július 16-án, a Holdra szállás 50. évfordulóján. MTI/AP/Andrew HarnikA sikeres műholdindítások után Amerika és a Szovjetunió is ugyanazt a célt tűzte ki maga elé, embert juttatni a Holdra. A kilövés napján, július 16-án több százezer ember követte élőben az eseményeket, több millióan pedig a tévék képernyőire meredve várták a kilövés pillanatát. A történelmi pillanatot közel 500 millióan követték nyomon az egész világon. MTI/AP/Andrew HarnikAz űrversenyben végül az első űrrepülést a szovjetek hajtották végre: 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarinnal 108 perc alatt kerülte meg a Földet. John F. Kennedy amerikai elnök egy hónappal később bejelentette az Apollo-programot, ezzel nyílt versenyre hívva a Szovjetuniót MTI/AP/Andrew Harnik
Jerome Powell Fedje válságokon lavírozó, adatfüggő stabilizátor volt. Kevin Warsh jegybankja ezzel szemben egyelőre egy inflációs horgonyt kereső intézményi reformkísérletnek tűnik. A tét nem csak az amerikai kamatszint. Ha a dollár erősebb lesz, annak hullámai elérhetik Európát, Közép-Európát és a magyar állampapírpiacot is.
Hatályba lépett a hőség-kormányrendelet, a hőség miatt péntek éjféltől rendkívüli tájékoztatási rend lép életbe. Az államigazgatásban ahol lehetséges, hétfőn és kedden home office lesz. Akár a 2022-es évszázados aszályhoz hasonló károkat fog okozni a mezőgazdaságban idén is a hőség. Még legalább 10-12 centivel csökkenni fog a Velencei-tó szintje. Nyitott, széles körű alkotmányozás lesz, a végén népszavazás hagyja jóvá – derült ki a kormányszóvivői tájékoztatón.
Az elmúlt napokban a technológiai részvényeket sújtó korrekció nyomás alatt tartotta a tőzsdéket még annak ellenére is, hogy a közel-keleti feszültségek valamelyest enyhültek, és a Hormuzi-szoros hajó forgalma szép lassan elkezdett normalizálódni. Úgy tűnik azonban, hogy a technológiai részvények újra erőre kaphatnak, hiszen a Micron memóriachipgyártó a tegnapi piaczárás után kifejezetten erős, és az elemzői várakozásokat jóval meghaladó negyedéves számokat közölt, miközben a Qualcomm jelentősen megemelte hosszú távú előrejelzését a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kereslet miatt - a két érintett részvény árfolyama elszállt, a bejelentések pedig újabb muníciót adhatnak az AI-trade-nek.
