Infostart.hu
eur:
375.95
usd:
319.28
bux:
126120.16
2026. február 25. szerda Géza
Nyitókép: Pixabay

Itt a felmérés, min, mennyit, mikor játszik a magyar

A videojátékok a magyar szórakoztatóipar egyik legjelentősebb szegmensévé váltak – derült ki az LG Eelectronics országos kutatásából. A felmérés szerint az internethasználók mintegy háromnegyede rendszeresen játszik videojátékokkal, az ezzel eltöltött idő alkalmanként közel másfél órát tesz ki.

Nem túlzás azt mondani, hogy mára a videojátékok a hazai szórakoztatóipar egyik legjelentősebb szegmensévé váltak. A LG Electronics (LG) friss, reprezentatív, országos kutatása – a kérdőívet 1000 fő 15-59 éves magyar internetező, illetve 788 olyan felhasználó töltötte ki, akik magukat szenvedélyes játékosnak tartják – azt mérte fel, hogy mivel, milyen gyakorisággal és milyen eszközökön játszanak a magyar internetezők, illetve közöttük is azok, akik gyakran és sokféle videojátékkal szórakoznak, de ez nem kap központi szerepet az életükben, azaz nem hardcore gamerek, „csak” core gamerek.

A vizsgálat eredményei szerint

a válaszadók csaknem háromnegyede (73 százalék) több-kevesebb gyakorisággal,

de rendszeresen játszik valamilyen játékkal. Az átlagos internetezők közül a legtöbben naponta (29 százalék) vagy hetente (26 százalék) játszanak, és egy-egy alkalommal átlagosan 84 percet, azaz közel másfél órát töltenek gép előtt. A magukat core gamereknek tekintők ennél gyakrabban és hosszabb ideig játszanak: több mint felük (57 százalék) naponta, harmaduk (36 százalék) pedig hetente ül le a gép elé, a játékkal pedig az átlagos netezőhöz képest közel kétszer annyi időt, alkalmanként 142 percet, közel két és fél órát töltenek. Sokat játszanak a 15-24 évesek is, esetükben az egy alkalomra jutó idő közelíti a 130 percet, illetve általánosságban elmondható, hogy minél fiatalabb valaki, annál nagyobb eséllyel lesz gyakori gamer.

A core gamerek nem egészen két és fél órája, illetve a fiatalok bő két órája nem kevés, azonban még mindig messze elmarad a honfitársaink által televíziózással töltött időtől. A magyarok 84 százaléka ugyanis naponta néz televíziót hagyományos tévékészüléken vagy interneten, a teljes népesség pedig minden egyes nap átlagosan 4 óra 53 percet töltött a tévékészülékek előtt (Nielsen közönségmérés).

A válaszadókat arról is megkérdezték, milyen napokon és napszakokban játszanak. Az általános vélekedéssel ellentétben a játékosok körében

nem a hétvége a leginkább preferált időpont,

hiszen internethasználók körülbelül egyforma arányban választanak hétvégi és hétközi időpontot. Igazán tipikus játékidőszaknak a hétköznap este számít – a válaszadók közel egyharmada (29 százalék) ekkor ül gép elé. A core gamerek viszont inkább hétvégén (58 százalék), mint hétköznap (42 százalék) játszanak, de relatíve körükben is a hétköznap este számít a legnépszerűbb időszaknak (28 százalék), amit a hétvége délután követ (25 százalék).

A felmérés vizsgálta a legkedveltebb játéktípusokat is. Az válaszok alapján itthon a logikai és ügyességi játékok a legnépszerűbbek. A fiatalabbak számára azonban az akció, sport/autó és kaland tematikájú kihívások a legvonzóbbak, a core gamerek döntő része pedig az akció játékokat keresi.

Az átlagos internetezők elsősorban mobilon vagy tableten (53 százalék) játszanak, ezt követi a PC és a laptop (39 százalék), s csak a harmadik helyre sorolták a válaszadók a konzolokat (9 százalék). A PC vagy a laptop a fiatalabbak (52 százalék) és a gamerek (73 százalék) között a legnépszerűbb, ám

a megkérdezettek többsége megelégszik egy jó teljesítményű eszközzel

– ez az összes válaszadóra (56 százalék) és a gamerekre (55 százalék) is igaz. A szenvedélyes játékosok ugyanakkor az átlagnál nagyobb figyelmet szentelnek a speciális funkcióknak, 36 százalékuk pedig kimondottan a gamer termékeket keresi.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Folytatódik a Planet Budapest 2026 Expo és Konferencia – fókuszban az agrárgazdaság versenyképessége

Folytatódik a Planet Budapest 2026 Expo és Konferencia – fókuszban az agrárgazdaság versenyképessége

A Planet Expo és Konferencia második szekciójában Bartus Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan és Fenntartható Fejlődés Tanszékének oktatója arról beszélt, hogy a gazdaságpolitikai vitákban gyakran pontatlanul használjuk a növekedés, versenyképesség és fenntarthatóság fogalmait, és félrevihet, ha az EU–USA különbségeket leegyszerűsítve, például kizárólag az energiaárakkal magyarázzuk. Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, valamint a Magyar Bankszövetség agrár munkabizottságának elnöke a népességnövekedés és a klímakockázatok felől közelítve beszélt az ágazat előtt álló kihívásokról és a beruházási kényszerről. A témát az ezt követő agrárfinanszírozási kerekasztal vitte tovább, Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője moderálásával. A beszélgetésben részt vett Hollósi Dávid, Demeter Zoltán, a K&H Csoport agrárüzletág vezetője, Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrárkompetencia Központjának vezető agrárszakértője, valamint Leskó Tamás, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány üzleti ügyvezető igazgatóhelyettese is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×