Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pexels

Fagyos vita dúl Magyarországon

Minden évben élénk társadalmi vita alakul ki arról, pontosan mi számít jégkrémnek, fagylaltnak, hol készült először, és mióta fogyasztja az emberiség ezt a mára az élelmiszerpiac leginnovatívabb termékei közé tartozó desszertet.

Az elmúlt években fagylaltforradalom zajlott Magyarországon.

Ám a forradalmi tevékenység közepette ne feledkezzünk meg a dicső múltról, ebben a Világgazdaság van segítségünkre.

A lap szerint a fagylaltot a kínaiak, az olaszok és a franciák is a magukénak vallják, annak ellenére, hogy az amerikaiak leszögezték: náluk nyílt először valódi fagylaltozó. A kínaiak állítólag ötezer éve kanalazzák a hóból, gyümölcsből és tejtermékből készült édességet, bár ott inkább a sörbetre hasonlító jégkását készítették, mint a tejeset.

Franciaországba a 17. században jutott el a jegyzetek szerint egy szicíliai, palermói származású mesteren keresztül.

Az eredet ma már lényegtelen, mert a fagylaltot réges-régen lenyomta a jégkrémipar mind választékban, mind pedig praktikumban. Fagyit a déli országokban szezonálisan fogyasztanak úgy, mint itthon, ám a jégkrém értékesítése időjárástól független. Annyira népszerű, hogy az ipar már a hagyományos fagyipiacra is „betette a lábát” tölcsérbe kanalazható vendéglátóipari termékekkel és a cukrászdákban terített porral.

A dolog érdekessége, hogy a legtöbb ilyen termék semmivel sem ad gyengébb élvezeti élményt, mint a főzött a termékek.

Itthon néhány éve indult útjára a fagylaltforradalom, célja a kézműves termékek választékának bővítése és a fogyasztók visszavezetése a cukrászdákba.

Ennek eredményeként – szezonban – a nyolcvanas években megszokott sorok állnak a fagyizók előtt.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×