Infostart.hu
eur:
368.97
usd:
335.56
bux:
143996.84
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Nyitókép: Pixabay

Kiderült, hogy melyek a legboldogabb magyar városok

Boldogságszintet mértek és boldogságtérképet rajzoltak az ELTE kutatói, az is kiderült, milyen a fővárosiak boldogságszintje.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja Oláh Attila professszor irányításával, a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve végzett felmérést Magyarország 832 településén élő 17-89 éves férfiak és nők megkérdezésével. A kutatócsoport a boldogság világnapjára, március 20-ra összegezte a 2019-es Boldogságtérkép Kutatás eredményeit.

A főbb eredmények szerint a magyar lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat, de régiókként, megyékként és megyeszékhelyekként eltérően alakul.

Az Észak-Alföld régióban elsősorban a Hajdú-Bihar megyéből származó adatoknak köszönhetően nőtt a boldogságszint, a Nyugat-Dunántúl régióban a legboldogabb a lakosság és Észak-Magyarországon vallják magukat boldogtalannak az emberek annak ellenére, hogy itt is emelkedett a boldogságszint.

Megyék szintjén Heves, Hajdú-Bihar, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a boldogságszint, Somogy, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében csökkent.

A megyeszékhelyek közül ismét Tatabánya lett Magyarország legboldogabb városa.

Salgótarjánban és Miskolcon emelkedett ugyan a boldogságszint, de továbbra is ez a két város foglalja el az utolsó két helyet a megyeszékhelyek boldogságszint rangsorában, Salgótarján jelentősen alacsony értékekkel.

A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb,

Kecskeméten, Veszprémben, Zalaegerszegen és Szombathelyen csökkent a boldogságszint, Debrecenben, Békéscsabán, Szekszárdon, Pécsett és Kaposváron emelkedett.

A Budapesten élők boldogságszintje változatlanul a magyar lakossági átlag alatt van.

Az ötven az új harminc

A nők minden régióban boldogabbnak vallják magukat, életkor szerint továbbra is a 36-50 éves férfiak és nők boldogságszintje a legmagasabb. A korábbiaktól eltérő eredmény, hogy a 65 év feletti férfiak fizikai állapotukról pozitívabban nyilatkoznak és boldogabbnak is vallják magukat, mint a nők.

A felmérésben Erdélyben élő 288 magyar férfi és 759 magyar nő is részt vett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán működő, Krizbai Tímea vezette Pozitív Pszichológiai Kutatócsoport jóvoltából. Az eredmények szerint az Erdélyben élő magyar férfiak tízfokú skálán mért boldogságszintje magasabb, a pozitív mentális egészség mutatókban, valamint a testi és fizikai állapotuk szintjében is magasabb értékeket adtak, mint a hazai tesztkitöltők.

Az Erdélyben élő nők boldogságszintje szintén magasabb, viszont a pozitív mentális egészség szintje a Magyarországon élő nőknél magasabb.

Címlapról ajánljuk
A HUN-REN elnöke az InfoRádióban: a magyar tudományt vissza kell juttatni a régió élére

A HUN-REN elnöke az InfoRádióban: a magyar tudományt vissza kell juttatni a régió élére

A kutatóhálózat stabilizálását és a tudományos teljesítmény erősítését tartja a legfontosabb feladatnak a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat új elnöke. Stipsicz András az InfoRádiónak adott interjúban azt mondta: rövid távú céljai között szerepel az új akadémiai struktúrába való zökkenőmentes beilleszkedés, a humántudományi kutatóközpontok visszaintegrálása, valamint a kutatóközösség stabilitásának megteremtése.

Rendkívüli kormányzati bejelentések a Déli pályaudvaron

A miniszterelnök és a Tisza Párt kétnapos vidéki frakcióülésre vonul el Siófokra. Minimálbér: közel a megállapodás, ma vagy a közeli napokban be is jelentik. Rengeteg törvényjavaslatot nyújtanak még be az Országgyűlésnek, így lehet, hogy még a karácsony előtti napokban is ülésezni fognak.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Kkv-finanszírozás: a következő évek nyertesei nem feltétlenül azok lesznek, akik a legtöbb támogatást kapják

Kkv-finanszírozás: a következő évek nyertesei nem feltétlenül azok lesznek, akik a legtöbb támogatást kapják

Óvatos optimizmus jellemzi a hazai kis- és középvállalkozásokat: a következő évekre már egyre több cég tervez növekedéssel, a nagyobb beruházási döntéseket azonban továbbra is visszafogja a gazdasági környezet kiszámíthatatlansága – mondta el a Portfoliónak Janó Ádám, az UniCredit Bank kis- és középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a digitalizáció, az automatizáció és a termelékenység javítása egyre fontosabb fejlesztési iránnyá vált, a piaci finanszírozás és az uniós források összehangolása pedig új lehetőségeket nyithat a szektor előtt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×