eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Nyitókép: Pixabay

Nagyon kell vigyázniuk a kutyasétáltatóknak

 Szombaton kezdődik és október 14-ig tart a vadon élő rókák őszi veszettség elleni vakcinázása.

Az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napig ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el az illetékes járási főállatorvos - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Idén ősszel Magyarország közel 42 ezer négyzetkilométernyi területén végzi a rókák veszettség elleni vakcinázását az állategészségügyi hatóság.

Az immunizációs program költségeihez az Európai Unió 75 százalékos társfinanszírozást biztosít. A vakcina tartalmú csalétkeket kisrepülőgépekről dobják le, az immunizálás a lakott, sűrűn beépített területeket nem érinti. A kezelt területek térképe és a vakcinázással érintett települések tájékoztató jellegű listája megtekinthető a Nébih honlapján.

A csalétek az ember számára kellemetlen szagú, belsejében alumínium-műanyag fóliában található a vakcina.

Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett oltóanyagot, az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napig az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el, melyről a települési önkormányzat tájékoztatja a lakosságot.

A veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, de vakcinázással a betegség megelőzhető.

A fertőzés fő fenntartói Magyarországon is a vörös rókák, ezért az immunizálásuk különösen fontos állategészségügyi feladat.

A program hatékonyságát a Nébih laboratóriumi vizsgálatai is alátámasztják: a legutóbbi vadászati évben a vakcinázott területeken a rókák mintegy háromnegyede vette fel a kihelyezett csalétkeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×