Az enyhe tél és a mostani havazás előtti szokatlanul erős felmelegedéssel érkező márciusi tavasz ideális körülményeket teremtett a medvehagyma számára. Ez a jellegzetesen fokhagymaszagú, sokoldalú gyógyhatással rendelkező növény az ország számos régiójában megterem. A nedves, árnyas, enyhén savanyú talajú területeket kedveli, ezért főleg gyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők aljnövényzetében érdemes kutatni utána. Nem mindegy azonban, hogy mikor, hogyan és főleg mekkora mennyiségben szedjük ezt az értékes növényt - írja közleményében a SEFAG Zrt.

Az erdőterület kezelő társaság szakemberei felhívják a figyelmet, hogy

a medvehagymát hasonló levélformájuk miatt nagyon könnyű összetéveszteni a halálos mérget tartalmazó gyöngyvirággal.

A legfőbb különbség az illat: a növényt megdörzsölve éreznünk kell a könnyen felismerhető hagymaszagot. Árulkodó jellegzetesség a levelek szélessége is. A medvehagymáé keskenyebbek, legfeljebb 4 cm szélesek, míg a gyöngyvirág legalább 6 centis leveleket növeszt. Virágzás után még könnyebb a dolgunk: a gyöngyvirág illatos, harang alakú virágait nem lehet összekeverni a medvehagyma csillag alakú, hagymaszagú virágzatával. Ha sikerült azonosítani a medvehagymát, az nem jelenti azt, hogy korlátlanul haza is vihetjük.

A legfontosabb szabály, hogy

a védett növénynek csak a levelei gyűjthetők, a hagymák kiásása szigorúan tilos.

Magánszemélyek az állami erdőkben naponta legfeljebb 2 kg-ot szedhetnek össze, kizárólag saját felhasználásra. Ennél nagyobb mennyiségben vagy értékesítési célra csak az erdőgazdálkodó engedélyével lehet medvehagymát gyűjteni. Természetvédelmi területen emellett szükség van a természetvédelmi hatóság engedélyére is, fokozottan védett erdőkben pedig egyáltalán nem szabad leszedni a növényt.

Az engedély nélkül vagy tiltott területen szedett medvehagymát az erdészek lefoglalják, ráadásul a szabályszegő több tízezer forintos bírságra is számíthat.