Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

A 220 millió forintos borgyűjtemény

Mintegy 20 millió korona (221,4 millió forint) az értéke jelenleg annak az italgyűjteménynek, amelyet még 1985-ben találtak a nyugat-csehországi Becov nad Teplou kastélyban.

A 136 üvegből - bor, konyak, pezsgő - álló gyűjtemény árának megbecsülésére a kastély gondnoka kérte fel a Premier Wines & Spirits prágai társaság szakértőit.

"Minden egyes üveg ára legalább 200 ezer korona" - közölte Tomás Wizovsky, a kastély gondnoka. Az egyes üvegeket 1890 és 1899 között töltötték meg a drága, többnyire francia eredetű nedűvel. A üvegek többségén az eredeti vignetta is megőrződött, így az ital származása pontosan beazonosítható.

Az értékes italkészlet, amelyet jelenleg a kastély speciális raktárában őriznek, a cseh nemzeti kulturális örökség része és európai mértékben is nagy ritkaságnak számít.

Az italgyűjtemény a Beaufort-Spontin család tulajdona volt, amely a második világháború idején együttműködött a nácikkal, amiért később a Benes-dekrétumok alapján el kellett hagynia az országot és vagyonát az állam elkobozta. Elmenekülése előtt azonban a család a két rendkívül értékesnek tartott kincsét - szent Mór aranyba foglalt ereklyéjét és az italgyűjteményt - a kastély kápolnájának oltára alatt kialakított rejtekhelyben helyezte el azzal, hogy később megpróbálják kivinni Csehszlovákiából. Erre azonban már soha nem került sor.

Az elrejtett kincseket négy évtizeddel később találták meg azt követően, hogy egy amerikai kereskedő közelebbről meg nem nevezett műkincseket szeretett volna megvenni a csehszlovák államtól. A tárgyalásokba a csehszlovák hatóságok a rendőrségi szakértőket is bevonták, akik a tudomásukra jutott információk alapján 1985 november elején rátaláltak az elrejtett ereklyére és az italkészletre is.

Az aranyat és drágaköveket tartalmazó ereklyét az akkori szocialista állam azonnal "felbecsülhetetlen értékű nemzeti műemléknek" nyilvánította. Az italgyűjteményt ugyan szakszerűen elraktározták, de értékét korábban senki sem becsülte fel.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×