Infostart.hu
eur:
364.12
usd:
313.97
bux:
150756.81
2026. szeptember 11. péntek Teodóra

Hemofília Világnap - Ellátóhelyek kellenének, csak gyógyszerkiadó központok vannak

Nincsenek Magyarországon a vérzékenységben szenvedő betegek komplex ellátásáért felelős intézmények - mondta az InfoRádióban a Magyar Hemofília Egyesület elnöke a csütörtöki Hemofília világnap apropóján. Varga Gábor azt szeretné, ha a jelenlegi központok nem csak gyógyszerkiadó helyek lennének.

A hemofília egy vérzési rendellenesség, amelynek az az oka, hogy a beteg véréből hiányzik egy fehérje, ami a megfelelő véralvadáshoz szükséges - mondta Varga Gábor. A Magyar Hemofília Egyesület elnöke hozzátette: a betegnél - súlyos esetben - spontán vérzések alakulhatnak ki, elsősorban az ízületek, az izmok, időnként a belső szervek lehetnek érintettek.

Magyarországon körülbelül háromezer különféle vérzési rendellenességben szenvedő beteg él, ebből ezer fő hemofíliás, négyszázuknak súlyos az állapota - ismertette Varga Gábor. Létszámuk nagyjából állandó, azt lehet mondani, hogy ez egy ritka betegség, minden tízezredik újszülött születik hemofíliásnak, évente nagyjából négy-öt vérzékeny baba születik - hangúlyozta a Magyar Hemofília Egyesület elnöke.

Mint elmondta: a hemofília egy örökletes rendellenesség, az esetek kétharmadában a hibás X kromoszóma öröklődik. Nők és férfiak is örökíthetik a betegséget, de a X kromoszóma miatt csak a férfiak lesznek betegek, a nőknél ez nagyon ritka betegség - fejtette ki Varga Gábor.

"A hemofília legfontosabb tünetei a spontán bevérzések, az tévhit, hogy ha egy vérzékeny beteg megvágja az ujját, akkor elvérzik, erről szó nincs, a belső vérzések viszont nagy veszélyt jelentenek - hangsúlyozta a Magyar Hemofília Egyesület elnöke.

Hozzátette: ezek elsősorban ízületi vérzések, amelyben leginkább a térd, a könyök és a boka érintettek, időnként az izmok és a belső szervek is vérezhetnek. "Az évtizedeken át történő bevérzések következtében az ízületek fokozatosan tönkremennek, az idősebb korosztály tagjai mozgáskorlátozottakká válnak" - jelezte Varga Gábor.

Hozzátette: a ma született vérzékenyeknek szerencsére már ezzel nem kell számolniuk, nagyon jó gyógyszerek vannak. Mint elmondta: a kezelés abból áll, hogy a beteg intravénásan hetente kétszer-háromszor beadja magának azt a szert, amivel pótolja a véréből hiányzó fehérjét.

A fő probléma, hogy mivel ritka betegség, az orvosok többsége soha életében nem találkozik vérzékeny beteggel, nincs tapasztalata a hemofíliával - hangsúlyozta Varga Gábor. "Magyarországon ma 19 hemofília központ működik, de sajnos többségük csak gyógyszerkiadó helyként működik, komoly ellátás nem folyik ott" - jelezte a Magyar Hemofília Egyesület elnöke.

"Azt szeretnénk elérni, hogy olyan komprehenzív központok legyenek, ahol nem csak a beteg hemofíliáját látják el, hanem a betegséghez kapcsolódó ortopédiai, reumatológiai, szociális és pszichológiai problémákat is" - fejtette ki Varga Gábor.
Mint mondta: komoly probléma a fogászat hiánya, és hogy nincs elég gyógytornász sem. "Olyan hálózatot kellene létrehozni, ahol a beteg teljes körű gondozást kap, ez szinte semmibe nem kerülne, de jelentősen növelné a betegek életminőségét" - fogalmazott a Magyar Hemofília Egyesület elnöke.

Hanganyag: Gál Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Budapesten a világ szeme: Tajti-Márton Anita magyar érmeket vár az este kezdődő atlétikai Világdöntőben

Budapesten a világ szeme: Tajti-Márton Anita magyar érmeket vár az este kezdődő atlétikai Világdöntőben

Péntek este kezdődik a háromnapos, naponta háromórás atlétikai Világdöntő Budapesten, amelyre a legnagyobb világsztárok is eljönnek. A versenyen kiemelkedő eredményt remél az Európa-bajnok kalapácsvető Halász Bencétől a magyar szövetség új elnöke, Tajti-Márton Anita. Az elnök az InfoRádióban beszélt a Világdöntőről, és az esélyekről.

Somkuti Bálint: szeptember 11. után vett óriási fordulatot az amerikai külpolitika

2001. szeptember 11. nem csupán egy 3000 halálos áldozattal járó terrortámadás időpontja: innentől vett olyan új irányt az amerikai érdekérvényesítés a külpolitikában, amilyet ma is látunk – mondta Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban, hozzátéve: ez felszínre hozta a nyugati világon belülli törésvonalakat is.
Az amerikai stratégia kisiklatása

Az amerikai stratégia kisiklatása

Az elmúlt negyedszázad jó részében a „terrorellenes háború” volt az amerikai kül- és védelempolitika vezérfonala. Ez lélektanilag érthető, stratégiailag azonban végzetes hibának bizonyulhat. A 2001. szeptember 11-i terrorakció okozta nemzeti trauma egyedül Pearl Harbor hatásához hasonlítható, de még annál is drámaibb változatban: a támadás az Egyesült Államok végképp sebezhetetlennek hitt kontinentális területét, annak is a jelképes szívét érte, közel 3000 fős nem katonai, hanem civil áldozattal. Az azonnali kemény válaszcsapás borítékolható volt, ahogy a felelősök mind egy szálig történő „levadászása” is. Az amerikai nemzetbiztonsági doktrína és hadigépezet totális és tartós átprogramozása viszont meglepetésként ért mindenkit. Olyan stratégiai fókuszvesztés történt, aminek a teljes súlyát csak manapság – Iránnal szemben, Kínával és Oroszországgal a láthatáron – kezdjük felmérni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×