Infostart.hu
eur:
364.12
usd:
313.97
bux:
150756.81
2026. szeptember 11. péntek Teodóra

A Mount Everesten kutatták a cukorbetegség kialakulását

A Mount Everesten kutatták a cukorbetegség kialakulását brit kutatók, akik azért mentek ilyen extrém magasságba, hogy oxigénhiányos környezetben vizsgálják a kórt megelőző molekuláris folyamatokat.

A világ legmagasabb, 8848 méteres hegyén folyó kutatást a Southamptoni Egyetem és a londoni University College tudósai végezték, eredményeiket a PLoS One online tudományos lap ismertette. Azt vizsgálták, hogyan függ össze az oxigénhiányos állapot - más néven hipoxia - az inzulinrezisztencia kialakulásával.

Inzulinrezisztenciáról akkor beszélnek, ha a sejtek nem reagálnak a szervezetben termelődő inzulin hormonra. Ez a hormon teszi lehetővé a vércukorszint szabályozását, a túl sok vércukor pedig 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezet - tudósított a tanulmányról a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portál.

A kutatók azt találták, hogy a tartós, 6-8 hetes oxigényhiányos állapot, amelynek nagy magasságban a szervezet ki van téve, növelte az inzulinrezisztencia számos előjelzőjének mennyiségét. A változás a gyulladás és az úgynevezett oxidatív stressz vérbeli jelzőanyagainak növekedésével is összefüggött.

Mike Grocott, a kutatás vezetője így kommentálta az eredményeket: "Hasznos ismereteket szereztünk az inzulinrezisztenicáról, ugyanis az elhízott emberek zsírszövete - úgy véljük - krónikusan enyhe hipoxiás állapottól szenved, mivel a hajszálerek nem képesek elegendő vérrel ellátni."

A kutatás azért egyedülálló, mert nagy magasságban tartózkodó, egészséges embereken vizsgálhatták meg azt, amit egyébként elhízott pácienseken kellett volna tanulmányozni a tengerszint magasságában.

A kutatásra 24 résztvevőt vittek a Mount Everest 5300 méter magasan álló alaptáborába. Megmérték a vércukrukat, a testsúlyukat és a gyulladásra utaló jelzőanyagok szintjét a vérükben. A csoport fele az alaptáborban maradt, a többiek felmásztak 8848 méter magasra. Mindkét csoportnál megismételték a méréseket hat, illetve nyolc hét elteltével.

Címlapról ajánljuk
Budapesten a világ szeme: Tajti-Márton Anita magyar érmeket vár az este kezdődő atlétikai Világdöntőben

Budapesten a világ szeme: Tajti-Márton Anita magyar érmeket vár az este kezdődő atlétikai Világdöntőben

Péntek este kezdődik a háromnapos, naponta háromórás atlétikai Világdöntő Budapesten, amelyre a legnagyobb világsztárok is eljönnek. A versenyen kiemelkedő eredményt remél az Európa-bajnok kalapácsvető Halász Bencétől a magyar szövetség új elnöke, Tajti-Márton Anita. Az elnök az InfoRádióban beszélt a Világdöntőről, és az esélyekről.

Somkuti Bálint: szeptember 11. után vett óriási fordulatot az amerikai külpolitika

2001. szeptember 11. nem csupán egy 3000 halálos áldozattal járó terrortámadás időpontja: innentől vett olyan új irányt az amerikai érdekérvényesítés a külpolitikában, amilyet ma is látunk – mondta Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban, hozzátéve: ez felszínre hozta a nyugati világon belülli törésvonalakat is.
Az amerikai stratégia kisiklatása

Az amerikai stratégia kisiklatása

Az elmúlt negyedszázad jó részében a „terrorellenes háború” volt az amerikai kül- és védelempolitika vezérfonala. Ez lélektanilag érthető, stratégiailag azonban végzetes hibának bizonyulhat. A 2001. szeptember 11-i terrorakció okozta nemzeti trauma egyedül Pearl Harbor hatásához hasonlítható, de még annál is drámaibb változatban: a támadás az Egyesült Államok végképp sebezhetetlennek hitt kontinentális területét, annak is a jelképes szívét érte, közel 3000 fős nem katonai, hanem civil áldozattal. Az azonnali kemény válaszcsapás borítékolható volt, ahogy a felelősök mind egy szálig történő „levadászása” is. Az amerikai nemzetbiztonsági doktrína és hadigépezet totális és tartós átprogramozása viszont meglepetésként ért mindenkit. Olyan stratégiai fókuszvesztés történt, aminek a teljes súlyát csak manapság – Iránnal szemben, Kínával és Oroszországgal a láthatáron – kezdjük felmérni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×