Infostart.hu
eur:
364.12
usd:
313.97
bux:
150756.81
2026. szeptember 11. péntek Teodóra

Ez a munkahelyi stressz leggyakoribb oka

A munkahelyi stressz leggyakoribb oka a munkahelyi átszervezés, illetve a munkahely megőrzésével kapcsolatos bizonytalanság - derült ki egy friss európai statisztika felmérésből, amelyet ahhoz kapcsolódóan végeztek el, hogy az Európai Bizottság a minap a tervek szerint két éven át tartó átfogó kampányt indított a munkahelyi stressz okozta problémák jobb kezelésére.

Az Európai Munkabiztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) által végzett felmérés során a válaszadók 72 százaléka jelölte meg a munkahelyi szorongás kiváltó tényezőjeként az átszervezés, illetve a munkahely megőrzésével kapcsolatos bizonytalanságot. A túlzott mértékű munkaterheket és a túl hosszú munkaidőt 66 százalék minősítette stresszforrásnak, a munkahelyi megaláztatásokat, illetve zaklatást pedig 59 százalék.

Az európaiak tehát alapvetően azért feszültek a leginkább, mert nem tudják biztosan, nem veszítik-e el a munkahelyüket, például egy átszervezés során. Ehhez képest valamelyest másodrangú kérdés az, hogy milyen is az a munkahely, amelyhez ragaszkodnak, hogyan is érzik magukat a munkahelyükön.

Maga a munkahelyi stressz a statisztikák szerint a munkaidő-kiesés 50-60 százalékánál kimutatható a háttérben, ami egybecseng azzal az adattal, hogy a megkérdezett alkalmazottak 51 százaléka szerint mindennapos jelenségnek tekinthető a munkával kapcsolatos szorongás, feszült lelkiállapot. Ez számít Európában az előfordulási arányokat tekintve a második leggyakoribb munkával kapcsolatos egészségügyi problémának - rögtön a váz- és izomrendszeri rendellenességek után. A felmérés szerint az európai válaszadók negyven százaléka véli úgy, hogy saját munkahelyén nem kezelik megfelelően a szorongás problémáját.

A Brüsszelben Andor László foglalkoztatási EU-biztos, Vaszilisz Kegkeroglu görög munkaügyi miniszterhelyettes, valamint az EU-OSHA igazgatója, Christa Sedlatschek által meghirdetett kampány mottója: "az egészséges munkahelyen kezelik a stresszt".

A kampánnyal ahhoz kívánnak támogatást nyújtani, hogy a munkaadók, vállalati vezetők és a dolgozók, illetve az őket képviselő szervezetek "találjanak egymásra" az ilyen gondok enyhítésénél.

Ennek érdekében két éven át szerte Európában több száz szervezet bevonásával tanfolyamokat, konferenciákat, szakmai műhelyrendezvényeket tartanak, és a téma iránti érdeklődést poszter-, film-, illetve fotópályázatokkal, kvízműsorokkal is igyekeznek felkelteni. A legközelebbi fontosabb esemény április 15-én lesz, amikor meghirdetik a munkahelyi stressz enyhítése terén leginkább bevált európai gyakorlatok, eljárásmódok vetélkedőjét. A legsikeresebbek jövő áprilisban vehetik majd át a díjakat.

Címlapról ajánljuk
Budapesten a világ szeme: Tajti-Márton Anita magyar érmeket vár az este kezdődő atlétikai Világdöntőben

Budapesten a világ szeme: Tajti-Márton Anita magyar érmeket vár az este kezdődő atlétikai Világdöntőben

Péntek este kezdődik a háromnapos, naponta háromórás atlétikai Világdöntő Budapesten, amelyre a legnagyobb világsztárok is eljönnek. A versenyen kiemelkedő eredményt remél az Európa-bajnok kalapácsvető Halász Bencétől a magyar szövetség új elnöke, Tajti-Márton Anita. Az elnök az InfoRádióban beszélt a Világdöntőről, és az esélyekről.

Somkuti Bálint: szeptember 11. után vett óriási fordulatot az amerikai külpolitika

2001. szeptember 11. nem csupán egy 3000 halálos áldozattal járó terrortámadás időpontja: innentől vett olyan új irányt az amerikai érdekérvényesítés a külpolitikában, amilyet ma is látunk – mondta Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban, hozzátéve: ez felszínre hozta a nyugati világon belülli törésvonalakat is.
Az amerikai stratégia kisiklatása

Az amerikai stratégia kisiklatása

Az elmúlt negyedszázad jó részében a „terrorellenes háború” volt az amerikai kül- és védelempolitika vezérfonala. Ez lélektanilag érthető, stratégiailag azonban végzetes hibának bizonyulhat. A 2001. szeptember 11-i terrorakció okozta nemzeti trauma egyedül Pearl Harbor hatásához hasonlítható, de még annál is drámaibb változatban: a támadás az Egyesült Államok végképp sebezhetetlennek hitt kontinentális területét, annak is a jelképes szívét érte, közel 3000 fős nem katonai, hanem civil áldozattal. Az azonnali kemény válaszcsapás borítékolható volt, ahogy a felelősök mind egy szálig történő „levadászása” is. Az amerikai nemzetbiztonsági doktrína és hadigépezet totális és tartós átprogramozása viszont meglepetésként ért mindenkit. Olyan stratégiai fókuszvesztés történt, aminek a teljes súlyát csak manapság – Iránnal szemben, Kínával és Oroszországgal a láthatáron – kezdjük felmérni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×