Bánfi Andrea elmondta, hogy a nemzetközi adatok szerint évről évre folyamatosan növekszik az allergiás betegek száma. Ez is jelzi, hogy az allergia nem igazán genetikai adottságokkal magyarázható, hanem a környezet megváltozásával.

"Bár nagyon sok a törekvés a civilizációs ártalmak - így a környezetszennyezés - csökkentésére, de ez mégsem elegendő ahhoz, hogy mérsékelje az allergiás típusú reakciókat" - jelezte a gyermektüdőgyógyász. Hozzátette: míg a 90-es évek közepén 2 százalék volt hazánkban az asztmások és allergiások aránya, ez jelenleg 10-12 százalék.

Ami pedig az idei allergiaszezont illeti: Bánfi Andrea szerint ez a korábbinál erősebb lehet. A jó idő beköszöntével ugyanis robbanásszerűen egyszerre több növény indul virágzásnak. Így a levegő pollenkoncentrációja ugrásszerűen magasabb lesz, ezért várható, hogy a tünetek is erősebben jelentkeznek.

A barkás növények a jó időben a korábbinál hamarabb kezdenek virágozni, a betegek egy jó része pedig ezekre - a mogyoró, éger - pollenjére érzékeny. Kicsit hamarabbra várható a fű pollen érkezése is, ami szintén sok embert érint és nagyon erős allergénnek számít - tette hozzá.

A klasszikus tünet továbbra is a vizes orrfolyás, tüsszögés, orrdugulás, illetve a szem váladékozása és viszketése. Azoknál a betegeknél, akiknél mindehhez köhögés vagy nehézlégzés is társul, asztmára is gondolni kell. Az allergiás felsőlégúti tünetekkel küzdők háromnegyed részénél lehet kimutatni az asztma jeleit is - ismertette a szakember.

Bánfi Andrea rámutatott, hogy az allergiára megelőzésként nem javasolt gyógyszeres kezelés. A tünetek kezdetekor érdemes első körben lokális szerepeket - orrsprayket, szemcseppeket - használni, a tünetek erősödésekor pedig antihisztamin tartalmú tablettákat szedni.