Infostart.hu
eur:
365.37
usd:
317.13
bux:
146563.2
2026. augusztus 7. péntek Ibolya

A sertésinfluenza az emberiség mintegy egynegyedét fertőzte meg

A sertésinfluenza az emberiség mintegy egynegyedét fertőzte meg a világjárvány 2009-2010-es tombolása idején, ám a halálozási arány alig érte el a 0,02 százalékot egy új nemzetközi tanulmány szerint.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Imperial College London kutatóinak közös elemzése alátámasztotta a korábbi felmérések megállapítását, amely szerint a H1N1 vírustörzs a gyermekeket erősebben támadta, mint a szokásos szezonális influenzafertőzés, az idős, hatvanöt éven felüli emberek viszont ellenállóbbnak bizonyultak vele szemben.

Az Influenza and Other Respiratory Viruses című szakfolyóiratban közzétett tanulmány tizenkilenc országból származó adatokat vetett össze, illetve huszonnégy korábbi felmérésre támaszkodott: a világ egészére kivetített, átfogó eredménye alapján az emberiség 20-27 százalékát fertőzte meg a H1N1 vírus a járvány kitörésének első évében. (A WHO 2009 júniusában nyilvánította járványnak a sertésinfluenzát, és 2010 augusztusában tekintette lezártnak.)

A nemzetközi csoport a tanulságok levonásával arra következtetésre jutott, hogy a jövőbeni járványok elleni tervszerű védekezés érdekében elengedhetetlen az eddiginél pontosabb korai megfigyelési és ellenőrzési rendszer. Anthony Mounts, aki a WHO részéről irányította a vizsgálatot, kifejtette, hogy a rendelkezésre álló információkból nemcsak a járvány súlyosságát lehet meghatározni, hanem ki tudnának dolgozni egy olyan matematikai modellt is, amelynek segítségével előre megjósolhatnák a fertőzés terjedésének mikéntjét, és kiszámíthatnák azt is, hogy a különböző intézkedéseknek - például iskolabezárásoknak, védőoltásoknak vagy megelőző kezeléseknek - milyen hatásuk lenne a kitörő járványra.

Jóllehet a mostani tanulmány szerzői nem tekintették elsődleges feladatuknak a halálozási mutatók vizsgálatát, a már nyilvánosságra hozott adatok és a folyó elemzések alapján úgy becsülték, hogy hozzávetőleg 200 ezer ember halálát okozhatta 2009-2010-ben a H1N1, vagyis a halálozási ráta valószínűleg nem érte el még a 0,02 százalékot sem.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban azt közölte, hogy az illetékes nemzeti járványügyi hatóságok mintegy 18 500, laboratóriumi tesztekkel igazolt halálesetet jelentettek. A The Lancet című orvosi szakfolyóiratban tavaly közzétett tanulmány szerint a világszervezet által nyilvánosságra hozott adat azonban erősen alábecsült, mert nem mindenkitől vettek mintát, aki meghalt influenzában, illetve a vírus a halál időpontjában sok esetben már ki sem mutatható. Egy amerikai jelentés hozzávetőleg 284 ezerre tette a H1N1 előidézte halálesetek számát a 2009 áprilisától eltelt tizenkét hónapban, sőt nem zárta ki azt sem, hogy a tényleges áldozatok száma meghaladhatta akár a félmilliót is.

Címlapról ajánljuk
Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Köszönjük, Magyarország! – Magyar Péter jó hírrel jelentkezett

Péntektől fellélegezhetünk, de komoly tanulságokat kell levonni.

Bóka János: nem a pártstruktúrát, hanem a politikai közösséget kell újraépíteni

„Mi együttműködve nem működünk együtt” – mondta Bóka János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, aki beszélt az önkritika fontosságáról, a köztársasági elnök leváltásával kapcsolatos jogi álláspontról és Paks helyzetéről is az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte most van egy meghatározó politikai közösség, ami képviseletet keres magának, és ez a közösség olyan, mint a bakelit: nyomásra, hőre keményedik.
inforadio
ARÉNA
2026.08.07. péntek, 18:00
Lakatos Mónika
a HungaroMet éghajlatkutatója, a Magyar Meteorológiai Társaság elnöke
Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

Hatalmas meglepetést okozott a Mol – 2022 óta nem láttunk ilyet

A Mol a 2022-es energiaválság óta nem látott teljesítményt nyújtott az idei második negyedévben. A feldolgozással és kereskedelemmel foglalkozó Downstream szegmens eredménye jócskán meglepte az elemzőket – a bombateljesítmény elsősorban a rekord szintre ugró marzsoknak volt köszönhető, de a termékkihozatal normalizálódása és az orosz olaj újbóli érkezése is segített. Az Upstream is több éve nem látott eredményt szállított, összességében pedig története harmadik legerősebb negyedévét zárta a Mol: a legfontosabb eredménysoron 27 százalékkal, nettó profitban pedig közel 60 százalékkal múlta felül az elemzői várakozásokat. Megnéztük, miből jött össze a váratlanul nagy dobás, és mennyire fenntartható a kiugró teljesítmény.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×