Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben közzétett tanulmány szerzői úgy találták, hogy a RASGRF2 jelű gén alapvető szerepet játszik abban, hogy az alkohol miként serkenti az agyat egy jutalmazó vegyület, a dopamin kibocsátására.

"Ha az egyéneknél a RASGRF2 gén adott változata van jelen, akkor az alkohol erősebb (belső) jutalomérzetet vált ki bennük, így nagyobb az esélye, hogy nagyivók lesznek" - magyarázta Gunter Schumann kutatásvezető, a King's College London pszichiátriai intézetének kutatója.

Az alkohol és a többi addiktív szer az agy dopaminrendszerét aktiválja, amely az öröm és a jutalom érzetét kelti.

Világszerte mintegy 2,5 millió ember hal meg évente az alkohol ártalmas használata miatt, ez az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az összes halálozás 3,8 százaléka.

Az első kísérleteket olyan, genetikailag módosított egérmodellel végezték, amelyben eltávolították a szóbanforgó gént, majd megnézték, hogy az állatok miként reagálnak az alkoholra. Kiderült, hogy a gén hiánya jelentősen csökkentette az egerek alkoholkereső tevékenységét. Amikor mégis fogyasztottak alkoholt, akkor a szokásosnál kisebb volt a dopamint kibocsátó idegsejtek aktivitása az agy egy bizonyos területén, így korlátozódott a jutalomérzet.

Ezt követően 663 tizennégy éves fiú agyát szkennelték a kutatók, és megállapították, hogy amikor jutalomra számítottak a teszteken, akkor egy csoportjuknál erősebb aktivitás jelentkezett az ehhez tartozó agyterületen. A genetikai elemzés megmutatta, hogy az agyi jutalomközpontjukban nagyobb aktivitást mutatók a RASGRF2 gén olyan változatát hordozták, amely nagyobb dopamin-kibocsátást tesz lehetővé.

A kutatók úgy vélik, hogy a génváltozatot hordozó emberek agyában több dopamin keletkezik, amikor jutalomra számítanak egy tevékenységből, ezért több örömöt nyernek belőle.

Ellenőrzésként két évvel a vizsgálatok után felmérték ugyanezen fiúk viselkedését, és úgy találták, hogy az adott génváltozatot hordozók gyakrabban italoztak 16 éves korukban, mint a többiek.