A kutatócsoport az Evolúcióbiológusok Európai Társaságának Németországban megrendezett találkozóján számolt be tervükről, amelynek lényege, hogy a legnagyobb egyedeket eltávolítják a laboratóriumi guppik állományaiból - írja a BBC hírportálja.

A tömegesen ívó fajoknál, mint a tőkehal, tetemes előnye van annak, ha az állományban maradnak nagyobb testű, idősebb nőstények, mivel hatékonyan képesek újranépesíteni a populációt. Amennyiben az ipari halászat a legnagyobb egyedeket eltávolítja a rendszerből, saját magának árt, mivel a végén a legkisebb halak maradnak csupán. A méretre gyakorolt hatás pedig nem az egyetlen károsodás: az állatok egyre korábban válnak ivaréretté.

Carl Lundin, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) tengeri és sarkvidéki programjának vezetője szerint szinte minden kereskedelmileg hasznosított halfaj egyre kisebb.

Beatriz Diaz Pauli, a Norvég Egyetem evolúcióbiológusa és kollégái ezért olyan kísérletbe kezdtek, amellyel remélik, hogy sikerül felfedniük, milyen változások várhatóak még az óceánok halpopulációin belül. Kilenc, egyenként 500-900 egyedből álló guppipopulációt hoztak létre. Három populációból az elkövetkező néhány év folyamán az összes 16 milliméteresnél nagyobb egyedet eltávolítják majd. A többi állomány egyik részében a 16 mm alattiakat veszik ki, másik részében pedig mérettől függetlenül távolítanak majd el halakat. Ezek szolgálnak majd kontrollként.

A kutatók a kísérlet során pontosan feljegyzik a halak növekedési ütemében, ivarérésében, szaporodási sikerében, párzási és táplálkozási szokásaiban bekövetkező változásokat. Remélik, hogy sikerül majd meghatározniuk a változások jellegét - vagyis hogy azok egyedi alkalmazkodás vagy genetikai módosulás következményei-e. Ennek ismeretében tudják majd megjósolni, hogyan regenerálódhatnak majd az állományok, amennyiben a túlzott hasznosítás megszűnik vagy a szaporodóhelyek védelem alá kerülnek.