A megkérdezettek - akik mindannyian rendszeresen vezetnek - azt értékelték, milyen szintű "gyötrelmet" okoz nekik a városukban való közlekedés, valamint annak következményei a stresszt, az elvesztegetett időt és egészségüket tekintve.

"A forgalomtorlódások globálisan csökkenőben vannak, miközben az ingázás miatti gyötrelem növekszik" - összegezte Vinodh Swaminathan, az IBM intelligens közlekedési rendszerek igazgatója. Az igazgató magyarázata szerint a gyengélkedő gazdaságok és a magas üzemanyagárak az okai annak, hogy a legutóbbi, négy évvel ezelőtti felméréshez képest csökkent a forgalmi dugók száma.

A megkérdezettek 41 százaléka letenné az autóját, és tömegközlekedésre szállna, ha az megfelelő lenne.

A városok közül Mexikóváros érte el a legmagasabb "gyötrelmi" pontszámot, 108-at, míg Montreal csak 21-es indexet kapott. A 20 vizsgált város közül a negyedik legjobb helyezést érte el Stockholm, ahol a dugódíj bevezetését követően 25 százalékkal csökkent a forgalom, és felére csökkent a közlekedési idő.

Moszkvában az autóvezetők fele saját bevallása szerint naponta három óránál is többet tölt a forgalomban elakadva. A felmérésben a legnagyobb haragot a pekingi és sencseni sofőrök fejezték ki, míg az újdelhi autóvezetők hajlottak a leginkább arra, hogy feladják a forgalommal való küzdelmet és hazamenjenek.

A városok gyötrelmi sorrendje: Mexikóvárost Sencsen és Peking követte, majd Nairobi, Johannesburg, Bengaluru (Bangalor), Újdelhi, Moszkva, Milánó, Szingapúr, Buenos Aires, Los Angeles, Párizs, Madrid, New York, Torontó, Stockholm, Chicago, London és Montreal.

Átlagosan a városlakók 60 százaléka használt autót vagy motorkerékpárt a bejáráshoz, amelynek átlagos távolsága naponta 20,6 kilométer volt 33 perc alatt. A lakosok mintegy 13 százaléka ingázott busszal és hét százaléka vonattal.