Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője elmondta, hogy mentőmunkára elsősorban a csonttöréses, mérgezéses tüneteket produkáló vagy árva madarak miatt van szükség, de ellátnak sérült kisemlősöket - sünöket, mókusokat, peléket - és különféle hüllőket is.

A tevékenységet finanszírozó, évente több mint tízmillió forintot saját forrásokból kell fedeznie az intézménynek. A kiadások közé tartozik például az állatgyógyászati készítmények beszerzése, a takarmány, a munkaerő, sőt a szállítások üzemanyagköltsége is - fejtette ki Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója. Az alapítvány célja, hogy támogatásokat és adományokat gyűjtsön a madármentő munkához.

Az elmúlt tíz év adatai alapján, a Magyarországon megmentett madarak több mint kétharmadának a gyógyítását végzik a városligeti intézményben. Sós Endre, az állatkert főállatorvosa közölte, hogy az intézménybe kerülő évi átlagosan ezer állatnak mintegy a felét sikerül gyógyultan visszavinni természetes közegébe. A fennmaradó ötven százalék vagy elpusztul, vagy élete végéig emberi segítségre szorul.

A Fővárosi Állat- és Növénykert több szervezettel, többek között a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel (MME), valamint az egyes nemzeti parkokkal együttműködve dolgozik az állatok megmentéséért.

Mivel a mentett állatok többnyire védett vagy fokozottan védett fajok képviselői, az érintett egyedek értéke évente több tízmillió forint. Az állatmentő tevékenység természetvédelmi értékben is kifejezhető hasznos közfeladat.