- Bár igen gyakran beszélünk a szervezet folyadékszükséglete fedezésének fontosságáról, sokan nem veszik komolyan. Az, hogy a víz alapvető életelem, nem közhely, fontos egészségügyi alaptétel. Amikor vízkincsről beszélnek a tudósok, illetve annak megőrzéséről, igen fontos figyelmeztetést fogalmaznak meg, hiszen bolygónk vízkészletének csupán egyetlen százaléka az az édesvíztartalék, amely fogyasztásra rendelkezésünkre áll - mutat rá. - A tiszta ivóvíz az egyetlen olyan élelmiszer, amely semmi mással nem pótolható, nem helyettesíthető. És mi természetesnek találjuk, hogy folyik a csapból, fellelhető kútjainkban, de a világnak nem minden részén ilyen könnyen hozzáférhető az életet jelentő víz. Az ENSZ előrejelzése szerint 2025-re a világ népességének 35 százalékát fenyegeti vízhiány, és már jelenleg is minden ötödik ember "vízhiányban szenved", vagyis nem fér hozzá ivóvízhez.

- Miért olyan fontos ez a rendkívül egyszerű folyadék az emberi szervezet számára?

- Szervezetünk nagy részét víz alkotja, és ez az egyszerűnek tűnő anyag igen "sokat tud", szervezetfelépítő vegyület. Az újszülöttek testének 70 százaléka víz, felnőtt korban ez 60 százalékra csökken, időskorban pedig csak 50 százalék vizet tartalmaz az emberi szervezet. A víznek rendkívül sokrétű élettani szerepe van. A megfelelő hidratáltság azért nélkülözhetetlen, mert a legfontosabb élettani folyamatok vizes közegben mennek végbe. Többek között a szervezetben lévő víz teszi lehetővé a vérkeringést, befolyásolja a vér összetételét, biztosítja a megfelelő vérnyomást, részt vesz az emésztési és felszívódási folyamatban, valamint a salakanyagok kiválasztásában. Ezen kívül segíti a testhőmérséklet szabályozását, és az egészséges sav-bázis egyensúly megtartását. Oldószerként is szerepet játszik testünkben, vivőanyag és hőtároló folyadék.

- Mennyi vízre van szüksége naponta szervezetünknek?

- A szervezet víztartalma viszonylag állandó, de folyamatosan cserélődik. A napi átlagos vízveszteség 2-2,5 liter. Egészséges ember szervezetében a vízveszteség és a vízfelvétel egyensúlyban van. A szervezet vízháztartását összetett ideg- és hormonális folyamatok szabályozzák. A vízfelvétel alapvető ingere a szomjúságérzet. Ha a vízháztartás egyensúlya megbillen, csökken a vízfelvétel, vagy a szervezet több folyadékot veszít, mint amennyit felvesz, akkor kiszáradás veszélye fenyeget.

- Hogyan vesszük észre, ha baj van a vízháztartással?

- A dehidratáció jellemző tünetei lehetnek a száraz nyelv és nyálkahártyák, aláárkolt szemek, hűvös végtagok, sápadt bőr és csökkent vizeletmennyiség. Ha ez az állapot tartósan fennáll, gyorsulnak az öregedési folyamatok, lerakódnak a szervezetben a salakanyagok, és vesekő is kialakulhat, besűrűsödhet a vér, aminek következtében testünk egyes részei oxigénhiányos állapotba kerülhetnek. Már akár 2 százalékos folyadékvesztés is zavarokat okozhat a szervezetben, csökken a fizikai és szellemi teljesítőképesség, fejfájás és koncentrációzavar léphet fel. Ha pedig testtömegünk folyadéktartalmának 5 százalékát elveszítjük, akkor munkaképességünk 30 százalékkal is csökkenhet, 10 százalék folyadékveszteség már zavarodott állapothoz vezet, sérülhetnek az agyi erek, bevérzések, bénulások és izomgörcsök keletkezhetnek. A test 20 százalékos folyadékvesztése esetén leállhatnak a vesék, és a keringés, ami halálhoz vezet.

- Meddig képes az emberi szervezet nélkülözni a vizet?

- A víz hiányára sokkal érzékenyebben reagál a szervezet, mint a szilárd étel megvonására. Étel nélkül akár néhány hétig is élhetünk, a víz megvonása azonban 4-5 nap alatt is végzetessé válhat. Különböző életkorokban másként érzékeljük a szomjúságot, a folyadékhiányra leginkább a gyerekek és idősek érzékenyek.

- Létezik-e kóros "túlivás"? Vagyis lehet-e ártalmas a túlzott mennyiségű folyadékbevitel?

- Mindenképpen. Nagymennyiségű folyadékbevitel esetén ugyanis a testnedvek felhígulnak. Ilyenkor beszélünk vízmérgezésről. A nagymennyiségű vizet a vesék képtelenek kiválasztani, így az kiáramlik a sejtekbe, eszméletvesztést, kómát és görcsrohamot okozva.

Folyadékszükségletünk egyénenként változó, függ a külső és belső hőmérséklettől, a levegő páratartalmától és az életkortól is, valamint táplálkozásunktól, fizikai aktivitásunktól és a verejtékezés nagyságától. Egy felnőtt embernek naponta általában 2-3 liter folyadékra van szüksége, amit részben víz és más folyadék fogyasztásával, részben a táplálkozás során magas víztartalmú ételekkel - levesek, főzelékek, gyümölcsök, zöldségek - fedez.

Szerencséseknek mondhatjuk magunkat, mert Magyarország vízkészlete kiemelkedő méretű. A felszín alatti vizek, így az ivóvíz minősége 70 százalékban kifogástalannak mondható. Egy ember általában évente 1000 liter vizet iszik, és bármennyire bővelkedünk is benne, az ivóvízzel történő takarékoskodás, felelős gazdálkodás mindannyiunk közös, létérdeke.