"Elsősorban a Borkollégium hallgatóit szerettük volna megfelelő minőségű tananyaggal ellátni, de a kötet bármelyik, a borok világa iránt érdeklődő olvasónak szól" - mondta el az MTI-nek Mészáros Gabriella.

Mint hozzátette, nem titkolt céljuk az is, hogy a hazai bortermelők számára is kitekintést nyújtsanak, a magyar bor minősége ugyanis csak a külföldi tapasztalatok felhasználásával tud fejlődni.

Szerelmes földrajz

"Mondhatjuk leegyszerűsítve, hogy ez egy nagy, nemzetközi borföldrajz. A Kárpát-medencével a második rész foglalkozik majd, és ott kapnak majd helyet azok az alapvető információk is, amelyek a borkóstoláshoz elengedhetetlenek: a szőlőtermesztés, a bor készítése, tárolása, gasztronómiája, a borkóstolás alapjai, mindaz, ami körülöleli magát a bort" - árulta el Mészáros Gabriella.

Mint Sánta Zoltán kiemelte, a Magyarországon eddig kiadott boratlaszok külföldi szemüvegen át mutatják be a témát, míg a Bortankönyv eleve a magyar olvasónak készült, ezért például a nehezebben kiejthető idegen kifejezések átírását is közölik.

"Többet tudnánk adni"

A szerzők egyaránt hangsúlyozták: ma már "nem illik" nem ismerni a világ borait, főleg, ha elvárjuk, hogy a magyar borokra a külföldiek odafigyeljenek. "Van is okunk erre, mert potenciálban lényegesen többet tudunk adni, mint például a szomszédos Ausztria vagy néhány más olyan ország, amely nálunk sokkal jobb pozíciót ért el. De emögött igen komoly tanulásnak és tudásnak kell állnia" - figyelmeztetett Mészáros Gabriella.

A szakember szerint a nemzetközi borpiacon az elmúlt húsz évben rengeteg új szereplő jelent meg, és a tengerentúlról olyan mennyiségű és megbízható, állandó szintet tartó, olcsó bor "ömlik be" Európába, amivel nagyon nehéz felvenni a versenyt. Ezért a magyaroknak azt fontos megmutatniuk, amiben a boruk más, különleges, hiszen az ország száraz fehérborokban szép savakra épülő, különleges tételeket éppúgy tud kínálni, mint a déli végekről származó, nagy testű, telt vörösborokat. Nem beszélve Tokaj-Hegyaljáról, amely egyértelműen a világ legjobb édes borait képes adni - fejtette ki Mészáros Gabriella.

Magyar potenciál

Más dolog, hogy ennek a potenciálnak ma még csak egy töredékét tudjuk kihasználni, és külföldön a magyar bor hallatán - a tokajit leszámítva - szinte mindenkinek csak az olcsó, alsópolcos tételek jutnak az eszébe - jegyezték meg a szerzők.

Sánta Zoltán szerint még egy-két évtized kemény munkájára lesz szükség ahhoz, hogy a magyar bor elfoglalhassa méltó helyét a világban. Ehhez a szakmai tudás mellett rettentő fontos a szakmai alázat, a pincék tisztasága, és hogy a ház bora egy kisvendéglőben is technológiailag tökéletesen elkészített, jól iható és olcsó legyen. "Ha a borpiramist megnézzük, az alapnak mindenképpen az ivóbornak kell lennie. A csúcs cuvée-k csak ezután jöhetnek" - hangsúlyozta.

A 22-es csapdája

Fontos persze a marketing is, amiben Magyarország nagyon rosszul teljesít - fűzte hozzá a szakember. Sánta Zoltán emlékeztetett: hazánkban több mint 2 ezer hektárnyi szőlőt vágnak ki még idén. "A termőterületek nagysága 60 ezer hektár alatt van már, ennek a bordeaux-i borvidék egyedül a duplája. Ráadásul ez nálunk 22 borvidékre oszlik. Ha a történeti Magyarországon 23 borvidék volt, akkor ma harmadakkora területen 22-vel nem lehet labdába rúgni marketingszempontból" - hívta fel a figyelmet.

Pedig a példa adott - mutatott rá Mészáros Gabriella: Ausztriában vagy Svájcban egy egész család megél egy 1,5-2 hektáros szőlőből, Magyarország azonban még messze van ettől.

A Bortankönyv jelenleg a kiadónál és országszerte a WSET boriskolákban kapható, valamint rövidesen több borkereskedésben is elérhető lesz. A kötetben külön fejezet foglalkozik a világszerte ismert párlatokkal és likőrökkel (többek között a pálinkafélékkel, a konyakkal, a calvadosszal, a whiskykkel, a tequilával, a rummal, a vodkával vagy a ginnel), és a kiadványban egy borvidék-évjárat táblázat, valamint az EU-s borjog rövid áttekintése is megtalálható.