A foglakozási betegségek fő kiváltó okai a munka során használatos, a munkahelyi környezetben megtalálható vegyi, biológiai vagy fizikai tényezők. Az általuk okozott egészségügyi problémák előfordulása nem pontosan rögzített, valójában jóval gyakoribbak, mint ahogyan azt a felmérések mutatják - állítja Dózsa Izabella, a Budai Allergiaközpont tüdőgyógyásza. Elsősorban a veszélyeztetett populációban végzett felmérések szerint a különböző országokban 2-15 százalékra becsülik a foglalkozási asztma előfordulását az összes asztmás beteg között.

Az asztma a légutak idült gyulladásos betegsége, melynek klasszikus panaszai és tünetei a rohamokban jelentkező sípoló légzés, mellkasi nyomásérzés, nehézlégzés és köhögés. A foglalkozási asztmát kiváltó anyagok széles skálája ismert és egyre bővül, több száz igazolt természetes és szintetikus anyag okozhatja, egyéni érzékenységtől függően.

Legismertebb az állati szőr (30 százalék), a liszt (kilenc százalék), a vegyipari és gyógyszeripari vegyszerek, a lakkok, a galvanizálók, nehézfémsók okozta asztma. Nagy számban fordul elő még asztma az egészségügyben dolgozók, nyomtatással, faüzemben, szépségszalonban és anyaggyártással foglalkozók körében.

A tünetek a munkahelyen és otthon is jelentkezhetnek

Allergiás asztma esetén - ha az asztmás panaszokat valamilyen, a munkahelyi környezetben található allergén okozza - az érzékenység kialakulása néhány héttől sok évig is terjedhet. A kifejlődött betegség azután egyértelmű tüneteket produkál: az allergén belégzését követő néhány percen belül köhögés, nehézlégzés jelentkezik. Így a beteg maga észleli az összefüggést légzési panaszai és a munkahelye között.

A betegség felismerését nehezíti, ha a tünetek több órás késéssel, esetleg munkaidő után, otthon jelentkeznek. Ilyenkor a munkahellyel való ok-okozati összefüggés nem mindig vetődik fel. Az összefüggés felismerését segítheti, ha az asztmás panaszok a munkahelytől távol, hétvégén, esetleg szabadság idején javulnak, vagy megszűnnek, majd a hétvégi tünetmentes időszak után, hétfőn ismét jelentkeznek.

Az asztmát erősen irritáló gázok egyszeri vagy ismételt, nagy koncentrációban történő belélegzése is kiválthatja. Ilyen esetben a tünetek hirtelen jelentkeznek, rendszerint 24 órán belül. Az ilyen irritánsok által kiváltott asztmás tünetek egyéntől függően spontán megszűnnek, vagy néha tartósan megmaradnak.

A foglalkozási asztma diagnózisát nehezíti, hogy a légúti betegségek tünetei gyakran nagyon hasonlóak. Ha a tüneteket valóban asztmás betegség okozza, akkor is nehéz elkülöníteni, hogy a betegség foglalkozási ártalom következtében alakult-e ki, vagy a már korábban meglévő, de esetleg fel nem ismert asztma tüneteinek súlyosbodása következett be.

Az asztmás tünetek hideg levegő vagy fizikai terhelés hatására is rosszabbodhatnak. Így előfordulhat, hogy a korábban fel nem ismert asztma tünetei az új munkahelyen, a megváltozott környezeti hatások következtében jelentkeznek először.

Rendszeres szűrés és korai diagnózis

Amennyiben bebizonyosodik, hogy a tüneteket valóban a munkahelyi környezetben található allergén okozza, a mielőbbi munkahelyváltás rendszerint elkerülhetetlenné válik. Enyhébb esetekben esetleg a megfelelő szellőzés, vagy szájmaszk használata megoldást jelenthet a munka folytatására.

A munkáltatók részéről a munkavédelmi szabályok betartása mellett javasolt a veszélyeztetett dolgozók rendszeres tüdőgyógyászati szűrővizsgálata is, mely évente elvégzendő mellkas röntgen és légzésfunkciós vizsgálatot foglal magába.