Infostart.hu
eur:
362.9
usd:
323.58
bux:
145887.44
2026. november 10. kedd Réka

Környezetvédelemben jobbak a nők

Jobban teljesítenek az emberek a szelektív hulladékgyűjtés területén, mint a többi fogyasztói szokás megváltoztatásában - derült ki egy 28 országra kiterjedő vizsgálatból. A nők és az idősebbek viselkednek környezettudatosabban.

Huszonnyolc országban 22 ezer embert kérdeztek meg a Synovate kutatói, hogy feltárják, az egyes régiókban mely ökotudatos szokások a legerősebbek. Felmérésük során a szelektív hulladékgyűjtésre, valamint a környezetbarát termékek és az organikus élelmiszerek vásárlására kérdeztek rá.

Adataik szerint világszerte a nők minden kategóriában felülmúlják a férfiakat az érintett kérdésekben, korosztályi bontásban pedig az 56 és 65 év közöttiek azok, akik a szelektálásban és a környezetbarát termékek vásárlásában az élen járnak.

A 46-55 éves fogyasztók körében a legnépszerűbbek az organikus élelmiszerek, míg a 16-25 éves fiatalok minden kategóriában alulmaradnak idősebb polgártársaikkal szemben - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

A felmérés során vizsgált országok közül a szelektív hulladékgyűjtés tekintetében Kanada, Dél-Korea és Spanyolország áll az élen. A lekérdezést megelőző héten a kanadai válaszadók 88, a koreaiak 86, a spanyolok 84 százaléka válogatta szét a hulladékot, és helyezte el a megfelelő jelzésű gyűjtőedénybe.

Belgium, Olaszország és Nagy-Britannia lakói szintén nagy arányban követik ezt az alapvető magatartás: esetükben szintén tízből közel nyolcan szelektálnak. Nagyon gyengén teljesít viszont a válogatott hulladékgyűjtés tekintetében Indonézia, Oroszország és Egyiptom. A három államban 15 százalék alatti a szelektív gyűjtést alkalmazók aránya.

A Synovate kutatói szerint az egyes nemzeti adatoknak jól körülhatárolható okai vannak. Kanada kiváló teljesítményét például, az erős állami és kormányzati beavatkozásnak köszönheti: jól átgondolt stratégiával a kanadai városokban mindenki szelektív hulladéktárolót kapott, amivel a közterület fenntartóktól a hulladékkezelés feladata átkerült a lakosok feladatkörébe.

Oroszország esetében a Szovjetunió széthullását és a fogyasztói társadalom megerősödését követően esett vissza a környezettudatosság, bár újabban már vannak erőfeszítések az ökotudatos attitűd fejlesztésére. Ami Indonéziát illeti, a Synovate kutatói úgy vélik, az ország olyan súlyos belpolitikai problémákkal néz szembe, mint a korrupció vagy a környezeti katasztrófák utóhatása, amelyek mellett sajnálatos módon eltörpül a környezettudatos fogyasztói magatartás kérdése.

Vásárlás

Dánia mind a zöld termékek, mind az organikus élelmiszerek fogyasztása tekintetében élen jár. A dánok a kutatást megelőző héten 59 százalékos arányban vásároltak környezetbarát cikkeket, és 69 százalékos arányban kerestek organikus élelmiszereket az üzletek polcain.

Környezetbarát termékek megvásárlása tekintetében Svédország is jól teljesít: 52 százalékos arányban vettek ilyennek minősített terméket a helyiek. A kérdésben a legrosszabb mutatókkal Kína (kilenc százalék) és Szerbia (nyolc százalék) rendelkezik. Az organikus élelmiszerek fogyasztásában az Egyesült Arab Emírségek, Mexikó és Németország is viszonylag erős, Japánban azonban csak a fogyasztók tíz, Indonéziában alig három százaléka vásárol a környezeti szempontok szem előtt tartásával előállított ennivalót.

A szakértők szerint a skandináv régióban a zöld termékek elérhetőségének, és a termékek előállítási helyére, összetevőire irányuló fogyasztói tudatosságnak köszönhetőek ezek az adatok. Ezzel szemben Japánban például az organikus élelmiszerek kevéssé elérhetők, ráadásul drágák is, így a potenciális ökotudatos vásárlóknak nehezebb dolguk van.

Külső tényezőkőn is múlik az ökotudatosság

Érdekes módon a szelektív hulladékgyűjtés, valamint a környezetbarát termékek, és az organikus élelmiszerek vásárlása nem függ össze egymással: képviselhet valaki az egyik tekintetében zöld szemléletet, de ez nem jelenti azt, hogy a másik két tekintetben is hasonlóan cselekszik.

A Synovate szerint a korreláció sok ország tekintetében az elérhetőségen múlik: Németországban például, sokan vásárolnak zöld termékeket, ám a jól kiépített szelektív hulladékgyűjtési rendszer hiánya miatt itt lemaradás mérhető.

A szakértők szerint az ilyen ellentétek kiegyenlítésében nagy szerepe lenne a kormányzati szerveknek, amelyek jól irányzott környezeti programokkal tehetnének azért, hogy a mindennapok mind több szintjén élhessenek ökotudatosan az állampolgárok.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter Friedrich Merz-cel: Magyarország LNG-szaktudást kap Németországtól az orosz leváláshoz

Magyar Péter Friedrich Merz-cel: Magyarország LNG-szaktudást kap Németországtól az orosz leváláshoz

2028-ban német-magyar kulturális évre, évadra lehet számítani, valamint jövő tavasszal egy Merz-látogatásra Budapesten. Az uniós csatlakozás ügyében nincs teljes egyetértés, Magyar Péter reméli, hogy minden ország érdemalapon haladhat az integráció útján. A közös EU-költségvetés ügyében jelezte, lehet, hogy még karácsonykor is arról kell majd tárgyalni, hogy ne Magyarország legyen a fejenkénti legnagyobb befizető.

Abu-dzabi béketárgyalások: a szakértő nem lát esélyt az áttörésre, de kisebb eredmények lehetnek

Kisebb megállapodásokra van esély az abu-dzabi béketárgyalásokon, átfogó rendezésre azonban nem számít Demkó Attila. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programvezetője az orosz és az ukrán álláspontokról, az európai részvételről és a biztonsági garanciákról is beszélt az InfoRádióban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
AI-lufi, tőzsdei esés, emelkedő kötvényhozamok – Most hova érdemes tenni a pénzünket?

AI-lufi, tőzsdei esés, emelkedő kötvényhozamok – Most hova érdemes tenni a pénzünket?

Az elmúlt napok tőzsdei esései ismét felvetették a kérdést, hogy meddig tarthat a részvénypiacok emelkedése, és hol érdemes most befektetési lehetőségeket keresni. Az amerikai technológiai részvények körüli bizonytalanság ellenére továbbra is kedvezők lehetnek a részvénypiaci kilátások, a magyar tőzsdében pedig a hatalmas rali után is maradhat felértékelődési potenciál. Közben a kötvényhozamok emelkedése új lehetőségeket teremt, de az inflációs kockázatok miatt még korai lehet fordulatra számítani. Horváth Istvánnal, a K&H Értékpapír ügyvezető igazgatójával a globális és a magyar részvénypiacok kilátásairól, az AI-sztoriról, a kötvénybefektetésekről, valamint arról is beszélgettünk, hogyan érdemes portfóliót építeni, milyen szerepet kaphatnak ebben az ETF-ek, miért fontosak a befektetési döntéseket támogató elemzések, és hogyan segítheti az adóoptimalizálás és a bizalmi vagyonkezelés a nagyobb vagyonok hosszú távú megőrzését és átörökítését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×