A szakember emlékeztetett arra, hogy Haitin a természeti katasztrófa után sátortáborokba kényszerült emberek között ütötte fel fejét a betegség, ott, ahol amúgy sincs vezetékes ivóvíz és korszerű szennyvízelvezetés, de az élelmiszerellátás és -kezelés sem megfelelő. A bél- és gyomorfertőzés, jelen esetben a kolera kialakulásához így "ideálisak" a feltételek, amely betegség legtöbbször az emberi széklettel szennyezett ivóvíz és élelmiszer útján terjed.

Magyarországon - ahol kiépített és "zártláncú" az ivóvíz- és szennyvízhálózat és magas a higiénés kultúra - kevés az esélye, hogy a behurcolt betegségből járvány alakuljon ki - mondta el Ócsai Lajos. A szakember úgy látja, azért sem kell tartani a kolera megjelenésétől Magyarországon, mert bár a betegség komoly tünetekkel jár, lappangási ideje kevés, így az a valószínű, hogy aki egy távoli országban megbetegszik, az ott is esik át a betegségen.

Magyarországon a kolera megbetegedést azonnal jelenteni kell az ÁNTSZ-nek. Védőoltás létezik a betegség ellen, de a szakember szerint az oltás nem nyújt teljes biztonságot. A betegség gyógyítható, a már kolerás beteg azonban kórházi ápolást igényel, ahol elkülönítve kezelik és pótolják a súlyos folyadékveszteséget nagy mennyiségű infúzió formájában.

Európába és így Magyarországra sem jellemző a betegség behurcolása, Ócsai Lajos nem tud arról, hogy az utóbbi évtizedekben akár megbetegedést, akár halált okozott volna a kórokozó.

A kolerára (vibrio cholerae) jellemző a nagy mennyiségű, gyakori, rizslészerű széklet ürítése. Ennek következtében a beteg gyorsan kiszárad, melynek jellemző tünete a beesett arc, a vérnyomás csökkenése, szapora a pulzus.

A jelentős víz- és sóvesztés heves szomjúsággal, izomgörcsökkel, gyengeséggel és elenyésző vizelettermelődéssel járó súlyos kiszáradáshoz vezet. Kellő folyadék-, cukor- és sópótlás nélkül keringési elégtelenség alakul ki, a vérmennyiség csökkenése és a sók töménységének növekedése veseelégtelenséghez, sokkhoz, kómához végső soron a beteg halálához vezethet.