Tudósok csütörtökön közzétett, Arctic Report Card címet viselő jelentése a felmelegedés jelentős méretű, folyamatos és drámai hatásokat sem nélkülöző képét mutatja az Északi-sarkon. Az amerikai hadsereg kutatólaboratóriumának munkatársa szerint nem pusztán éghajlati hatásokról van szó, hanem a sarkvidék közelében élők mindennapjairól is.

A globális felmelegedés miatt aggódó légkörkutatók azért figyelnek különösen az Északi-sarkvidékre, mert évek óta ez a Földnek az a régiója, ahol először mutatkoznak meg a környezet változásának hatásai. Az arktiszi felmelegedés 2009-ben lassúbb volt, de 2010 első felében rekord közeli üteműre váltott. Kanada északi vidékén a normálisnál négy Celsius-fokkal olvastak le magasabb értékeket a havi mérések idején - derült ki a jelentésből.

A felmelegedés azonnali következményeire rávilágítva a tudósok kiemelték, hogy az Egyesült Államok északkeleti államait tavaly sújtó erős hóviharok az Északi-sark hőmérsékletével álltak összefüggésben. Mint elmagyarázták, paradox módon minél több jég olvad el az Arktiszon, annál több a téli hóvihar. A levegő hőmérséklete és a jégtakaró mértéke között erős összefüggés van.

Szeptemberben az északi jégtakaró az utóbbi 30 év harmadik legalacsonyabb értékét mutatta, a legkisebb kiterjedéseket az utóbbi négy évben mérték.

A nyolc ország 69 tudósa által jegyzett jelentés szerint 1966 - vagyis a mérések kezdete óta - a legkevesebb hó rakódott le az Arktiszon, Kanada gleccserei és hósapkái pedig továbbra is - 1987 óta - emelkedő ütemben veszítenek jeget. Grönlandon rekord magas hőmérsékleteket, olvadást mértek, ami igaz a tengerekbe futó gleccserekre is. A szigeten a Petermann-gleccserről egy akkora darab szakadt le, amely többszöröse a New York-i Manhattan-szigetnek. Ugyancsak emelkedett a hőmérséklet Alaszka, Északnyugat-Kanada, Szibéria és Észak-Európa permafroszt területein.