Infostart.hu
eur:
362.25
usd:
322.8
bux:
146064.21
2026. november 10. kedd Réka

Mi tesz egy várost élhetővé?

Minél kisebb egy város, annál jobb életminőséget nyújt a benne élőknek - derült ki olasz környezetvédők által végzett felmérésből.

Mi tesz egy várost élhetővé? A kérdésre a Legambiente és az Ambiente Italia nevű olasz környezetvédelmi egyesület adott választ az IlSole24Ore gazdasági napilappal közösen összeállított jelentésben.

A Városi Ökoszisztéma 2010 elnevezésű vizsgálat azt mérte fel, hogy mitől lesz jobb vagy rosszabb minőségű a városban élők hétköznapi élete. A paramétereket a levegőben szálló por koncentrációja, az ivóvíz minősége, a szelektív hulladékgyűjtés és a tömegközlekedés hatékonysága képezte. Figyelembe vették a városi élet színvonalának meghatározásakor a kerékpárutak hosszúságát, a zöld övezetek nagyságát és az energiapolitikát is.

Az eredmények azt mutatják, hogy az olasz nagyvárosok levegője szennyezett, szolgáltatásaik nem működnek. Ha jól akarsz élni, kisebb városba költözz! - tanácsolta az IlSole24Ore.

A 103 várost felsoroló rangsort a fél milliósnál kisebb városok vezetik: első helyen venetói Belluno végzett, a másodikon Verbania (Piemonte), a harmadikon pedig Parma (Emilia Romagna). Ezeket Trento, Bolzano és Siena követi. A nagyvárosok nem kerültek be az első ötvenbe: Milánót (63) a szmog fojtogatja, Rómát (75) a kaotikus közlekedés teszi élhetetlenné, Nápolyt (96) és a legutolsók közötti szicíliai Palermót (101) az utcákon tornyosuló szemét. A nagyvárosok között az egyedüli kivételt Bologna (9) képviseli.

A listát azoknak a dél-olasz városoknak a hosszú sora zárja, amelyekben a felmérést végzők jelentős környezetvédelmi hiányosságokat találtak.

A Legambiente úgy látja, hogy az utolsók, a calabriai Crotone (102) és a szicíliai Catania (103) esetében a területet uraló ökomaffia jelenti a fő problémát. "Változtatni csak a városok vezetői tudnak: hosszú távú döntések és mindenekelőtt bátorság kell ahhoz, hogy a polgármester élhetővé tegye saját városát" - hangoztatta Vittorio Cogliati Dezza, a Legambiente elnöke.

Címlapról ajánljuk
Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Nem tanultunk a Covidból – pedig az összeomlás-kutató szerint a nyakunkon a válságok

Fenntarthatóság, klímaváltozás, kibertámadások – kifejezések, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat. Mit tenne, ha napokig nem férne hozzá a pénzéhez, mint a múlt héten Paraguayban milliók, vagy mihez kezdene, ha sokáig nem lenne áram, mint tavaly Spanyolországban rengeteg háztartás számára? A témáról Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató, környezettudós nyilatkozott az InfoRádióban.

Magyar Péter: a második világháború óta nem volt ennyire bonyolult és veszélyes a nemzetközi helyzet

A második világháború óta nem volt ennyire bonyolult és veszélyes a nemzetközi helyzet, mint jelenleg – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök Berlinben, a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett, 17. State of Europe (Európa helyzete) című rendezvényen hétfőn, a berlini fal leomlásának 37. évfordulóján.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×