A klímaváltozástól függetlenül is, a különböző társadalmi trendeket próbálta modellezni a kutatóintézet. Az egyik ilyen szélsőséges irány a tudásgazdaságé. Ez azt jelentené, hogy minél több embert vonnak be az oktatásba, ugyanakkor a felsőoktatásban is többen vennének részt - mondta el Váry Anna.

Az nem baj, ha sok egy országban a diplomás, mert akkor ez a képzett réteg kikényszerítheti a politikusokból azt, hogy ne a fejük fölött hozzák meg a döntéseket. Sőt, azt is, hogy részt is vehessenek ezekben - vélekedett a szociológus.

Jó példa erre Franciaország, ahol társadalmi vitát kellett rendezni a környezetvédelmi kérdésekről. Ott ugyanis 30 százalék fölötti a diplomások aránya, és nem engedheti meg magának a kormányzat, hogy az emberek megkérdezése nélkül döntsön.

Ehhez persze ki kell alakítani a közbizalmat, a társadalmi egyetértést is. A kutatóintézet forgatókönyve szerint rá kell ébrednie a politikusoknak, hogy társadalmi tőke nélkül nem sokra mennek. Lehet programokat alkotni, ha a társadalom megkérdőjelezi azokat, akkor nem valósulnak meg - fejtette ki Váry Anna.

A társadalmi változásokat már el kellett volna kezdeni, hogy a klímaváltozással járó káros jelenségeket megelőzzük. De sosem késő - vélekedett az intézetvezető.

Hozzátette: összetett programra volna szükség, amelynek az oktatás, a nevelés a kommunikáció és a társadalmi kohézió megteremtése lennének a kulcselemei.

Váry Éva leszögezte: amennyiben ezt elmulasztják, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Mert ha az emberek csak a megszorításokról hallanak állandóan, akkor ezt a világon mindenütt tüntetések, konfliktusok követik majd.