Az Obama-adminisztráció a hadsereg esetében alkalmazott úgynevezett "ne kérdezd, ne mond el" stratégia felülvizsgálatára tett javaslatot a közelmúltban. E szerint feloldaná azt a megkötést, hogy csak az szolgálhat az ország katonai alakulatainak kötelékeiben, aki titkolja a heteroszexuálistól eltérő szexuális orientációját, és a jövőben engedné, hogy a katonák másságukat nyíltan vállalhassák.

A New York Times - CBS News közös kutatása szerint a lakosság támogatná az intézkedést, bár a melegek és leszbikusok identitásvállalását nagyobb arányban fogadnák el, mint a homoszexuálisokét - ismerteti a felmérés eredményét az ELTE TÁTK hírlevele.

A kutatás különlegessége, hogy a kérdezés megfogalmazásában rejlő, és így a kifejezésekhez társított értékek és attitűdök között érzékelhető különbségre világított rá.

A lekérdezés során ugyanis kétféleképpen kérdeztek a kutatók. A válaszadók fele esetében arra voltak kíváncsiak, támogatják-e, hogy a meleg és leszbikus katonák szexuális orientációjukat nyíltan vállalva szolgálhassanak a haderőnél, míg a másik fél esetében azt kérdezték, hogy vajon a homoszexuális katonák vállalhassák-e nyíltan szexuális beállítódásukat.

Az eredmények szerint tízből hét válaszadó engedné, hogy a melegek és leszbikusok hivatásszerűen védjék hazájukat, míg tízből hat azzal is egyetértett, hogy ugyanők katona létükre nyíltan vállalhassák a másságukat. Ezzel szemben csak tízből hat támogatná a homoszexuálisok katonai szolgálatát, és csak körülbelül minden negyedik gondolja úgy, hogy homoszexualitásukat a haderő tagjainak nem kellene titkolni.

A megfogalmazásban rejlő különbség a demokrata szavazók körében okozta a legnagyobb zavart. Esetükben 79 százalék értett egyet a meleg és leszbikus katonák nyílt identitásvállalásával, de csak 43 százalék támogatná ugyanezt a homoszexuális katonák esetében. A republikánus és független párt preferenciával rendelkezők esetében nem mértek ilyen látványos különbséget.