A francia CNRS (nemzeti tudományos kutató központ) mexikói, ausztrál és francia kutatókból álló csapata hatvan vívócsigát, tudományos nevén Strombus gigast látott el chippel. A kutatást az óriás puhatestűek védelmére kialakított Xel-Ha tenger alatti természetvédelmi területen végzik. A vívócsigák a térségben ínyencségnek számítanak és a halászok fő megélhetési forrásai.

"A kutatások nemcsak a faj esetleges tenyésztésekor lehetnek hasznosak, de a segítséget nyújthatnak a klímakutatóknak is az általános felmelegedés megismeréséhez. Egyszerre tanulmányozzuk az élő vívócsigákat és a a spanyol hódítás előtti időkből származó maradványokat, így megtudhatjuk, milyen volt a hőmérséklet 1500 évvel ezelőtt" - mondta el a projekt vezetője, a mexikói Dalila Aldana.

"Az úgynevezett szklerokronológia (a szó a görög szklerosz = kemény, kronosz = idő és logosz = tudomány szavak összetételéből származik és élőlények /kagylók, korállok/ kemény részének tanulmányozására szolgál például a növekedési csíkok megszámlálásával) révén, a csigaház tanulmányozásával megállapíthatók a különböző hőmérsékletek és a változásaik" - tette hozzá a kutató.

A Strombos gigas, vagy ahogyan Mexikóban nevezik, a rózsaszín csiga veszélyeztetett faj, a halászok és orvhalászok kedvelt célpontja. "A rózsaszín csiga a languszta után a helyi halászat második legfontosabb terméke. A régi nemzedékek hagyományos tápláléka volt, ma pedig az ínyencek kedvence" - mondta Dalila Aldana.

A Xel-Ha rezervátum a csigák egyedüli menedékhelye, becslések szerint a populáció 4000 fős, azaz minden harmadik négyzetméteren él egy vívócsiga.

A kísérleti példányok héján elhelyezett chipek féléven át kétpercenként jeleket bocsátanak ki: "Tudni fogjuk, hogy mit esznek fejlődésük egyes szakaszaiban , mekkora tér szükséges az életben maradásukhoz, és a kagylóhéj tanulmányozása révén megtudhatjuk, milyen hőmérsékleti viszonyok között élnek" - árult el további részleteket a szakember.

A Stormbus gigas nem csupán a Karib-tenger e térsége éghajlatváltozásainak értékes krónikása. Az algákkal táplálkozó puhatestű az egyik legfontosabb tengeri növényevő, tehát olyan faj, amelynek nem szabad eltűnnie a táplálékláncból - mutatott rá a kutató.