Aki eddig nem sejtette, mit is jelent valójában a globalizáció, az tavaly ősszel megtapasztalhatta, amikor a pénzügyi válság az amerikai jelzálogpiac egy apró részlegében keletkező zavarból kirobbanva hónapok alatt vált olyan globális mértékű gazdasági krízissé, amely szinte a Föld minden lakóját érinti.

"Eddig soha nem tapasztalt sebességgel bontakoztak ki az események" - írta a Gazdasági Világfórum a globális kockázatról szóló 2009-es jelentésében, amely szerint a pénzügyi válság terjedése jól demonstrálta, hogy a globalizáció mennyire szorosan összekapcsolta a világot.

Márpedig ha ez így van, akkor nemcsak a pénzügyi és gazdasági krízis, hanem a betegségek is az eddigieknél gyorsabban terjedhetnek. Ma már a légiközlekedés nemcsak a leggyorsabb utazási formát jelenti, hanem azt a veszélyt is magában hordozza, hogy a fertőző járványok kitörése és elterjedése mindössze órák és napok kérdése - ez a folyamat régebben még hónapok vagy évek alatt zajlott le.

Minél összetettebb egy rendszer (márpedig a modern társadalom és gazdaság igen komplex felépítésű), annál gyorsabban és szélesebb körben terjedhet a fertőzés, bár ez nem mindig van így. A komplex rendszerek ugyanis gyakran rugalmasak: ha ez egyik része "meghibásodik" (fertőzés éri), a hálózat másik fele gátként állhat a továbbterjedés elé.

A hálózatelmélet szerint a komplex rendszer gyakran nagyobb stabilitást jelent, de csak egy pontig. Amíg ugyanis az összetett rendszer a kisebb lökésektől akár terjeszkedni és bővülni is képes, az egész ki van téve nagy, a rendszer egészét érintő sokkoknak - írta 2005-ben az IMF vezető közgazdásza, Ragharum Rajan, aki szerint ezek a folyamatok katasztrofális összeomláshoz vezethetnek.

Amikor a pillangó meglebbentei a szárnyát

Ez az úgynevezett pillangóhatás, vagyis az, amikor egy apró dolog megváltoztatásával képes minden megváltozni. Különösen igaz ez egy komplex rendszerre, amelyben egy jelentéktelennek tűnő esemény is továbbadódik és felnagyítódik, ami megjósolhatatlan következményekkel járhat.

A teória Edward Lorenz nevéhez fűződik, akit a káoszelmélet atyjaként tartanak számon. A tudós azt állította: ha egy pillangó a világ egyik szegletében meglebegteti a szárnyát, az akár tornádót is okozhat távolabb. Egy francia matematikus, Benoit Mandelbrot volt az, aki az elméletet átültette a gazdaságra és a piacokra, így megmagyarázható, hogy az amerikai jelzáloghitel-válság miért dagadt globális gazdasági krízissé.A komplex és összekapcsolt rendszerek gócpontok köré szerveződnek. Ha a gócpontok közül valamelyiket csapás éri, az egész rendszer kártyavárként omolhat össze. Különösen akkor válik drámaivá a helyzet, ha az ellátórendszer egyik csomópontjánál keletkezik zavar - ezért volt az, hogy a Katrina hurrikán pusztítása az egész világpiac működésében zavart okozott.

Biztonsági szakértők szerint akár egyetlen terrortámadás, amely a globális ellátórendszer egyik gócpontját érné (például egy jelentős kikötőt), globálisan érezhető következményekkel járna.

Ez a modern társadalmak átka, és lehet, hogy a mostani sertésinfluenza-járvány kapcsán is ezt fogjuk tapasztalni: egy betegség lecsap az egyik csomópontra, a hatás pedig exponenciálisan nagyítódik fel. Ezek a csomópontok lehetnek emberek: orvosok, kamionsofőrök, mérnökök, kikötői munkások. Ráadásul a nyájszellem, a pánik és a hamis információk terjedése is tovább ronthat a helyzeten.

A fejletlenebb társadalmak kevésbé veszélyeztetettebbek egy járvány kitörésekor. A 14. századi nagy pestisjárványban Európa lakosságának harmada elpusztult, mégsem omlott össze a világ, mivel a gazdaság és a társadalmi rendszerek viszonylag egyszerűek és elszigetelődöttek voltak ahhoz, hogy egy csapástól összeomoljanak.

Egy második században kitört pestisjárvány azonban, amely a Római Birodalmat sújtotta, káoszhoz vezettet, mivel a római társadalom jóval összetettebb és gazdaságilag előrehaladottabb volt.

Egy spekulatív forgatókönyv

A gazdasági rendszer felbomlása, a közlekedés, a kereskedelem, a kifizetések és a közművek terén keletkező zavar - az IMF 2006-ban készült jelentése szerint ez várható egy globális influenzajárvány esetén. A szervezet azt is számításba vette, hogy mi történne akkor, ha a járvány egy pénzügyi válsággal is párosulna - bár ez még akkor csak erősen spekulatív feltevésnek tűnt.

A szakértők szerint a két krízis csapást mérne a globalizációra, és a növekvő militarizmus, valamint az autoriter tendenciák teljesen átformálnák a globális geopolitikát.

A következő hónapok eseményei mindenesetre megmutatják, mennyire fog megvalósulni ez a forgatókönyv.