Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Évekkel tovább élhet, ha sportol

Svéd kutatók vizsgálatából kiderült: ha csak az ötvenes éveinkben kezdünk el rendszeresen mozogni, azzal is jelentősen hozzájárulhatunk életünk meghosszabbításához - legalábbis a férfiak esetében.

Soha nem késő elkezdeni a rendszeres testmozgást - az Uppsala Egyetem kutatói szerint ez vizsgálatuk legnagyobb tanulsága. A svéd kutatók 2200 férfit vontak be átfogó vizsgálatukba, amely a hetvenes években kezdődött. Az akkor ötvenéves férfiakat három csoportra osztották: az elsőbe azok tartoztak, akik rendszeresen és aktívan mozogtak (legalább heti három órát sportoltak vagy nehéz kerti munkát végeztek), a másodikba azok, akik csak mérsékelten (néhány órát sétáltak vagy bicikliztek), a harmadik csoportba pedig azokat sorolták, akik idejük nagy részét tévénézéssel töltötték.

Amikor elérték a 60. életévüket, a kutatók felkeresték és újra megkérdezték őket, mennyit és milyen rendszerességgel mozognak. A szakértők azt találták, hogy azok, akik 50 éves korukban az első csoportba tartoztak, 2,3 évvel éltek tovább azoknál, akik semmit nem mozogtak, illetve 1,1 évvel azoknál, akik csak mérsékelt testmozgást végeztek.

Érdekes módon a vizsgálatból az is kiderült, hogy a testmozgás legnagyobb hatása azokra volt, akik a nulláról vagy a mérsékeltről növelték nagyon aktívra életmódjukat 50 és 60 éves koruk között.

Karl Michaelsson, a kutatás vezetője elmondta: a vizsgálat kulcsfontosságú abban, hogy a férfiakat mozgásra késztessék, ugyanakkor további kutatást igényel, hogy a nőkre is hasonló hatással van-e a középkori aktív életmód fokozása. A szakértő hozzátette: a mozgás mértékének növelése akkora hatással lehet az élettartamra, mint a cigarettáról való leszokás.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×