Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 14. vasárnap Vazul

Felére fogyott a milliárdosok száma

A leggazdagabb oroszok idei listájából kiderül: felére fogyatkozott tavaly óta a dollármilliárdosok száma, a leggazdagabb 10 közé jutáshoz a tavalyi 15 milliárd dollár helyett idén elegendő volt 4,5 milliárd, és a top 10 tagjainak vagyona tavaly óta 145,1 milliárd dollárról 66 százalékkal, 75,9 milliárd dollárra csökkent.

Az éves listából, amelyet hétfőn immár hatodik alkalommal a Finansz című folyóirat közölt, kiderül: több mint 400 orosz vállalkozó vagyona haladja meg a kétmilliárd rubelt (mintegy 70 millió dollárt), de közülük már csak 49 rendelkezik egymilliárd dollárnál nagyobb vagyonnal, noha tavaly 101, 2007-ben 61, 2006-ban 50 volt az orosz dollármilliárdosok száma.

A sorrendben is jelentős változások mentek végbe. Az első helyre (a tavalyi hetedikről) Mihail Prohorov, az Onekszim csoport tulajdonosa került, noha az ő vagyona is csökkent: tavaly 21,5, idén 14,1 milliárd dollárra becsülték.

A második változatlanul Roman Abramovics volt csukcsföldi kormányzó, a Jevraz Grup főrészvényese, a londoni Chelsea labdarúgóklub tulajdonosa, akinek tavaly még 23 milliárd dollárja volt, s idén 13,9 milliárddal őrizte meg helyezését.

A harmadik - akárcsak tavaly - Vlagyimir Liszin, az NLMK csoport főrészvényese, akinek vagyonát tavaly 22,2 milliárdra, idén 7,7 milliárdra becsülték.

Utánuk sorrendben következik Vagit Alekperov, a Lukoil elnöke és főrészvényese - aki tavaly a 11. volt -, Szulejman Kerimov, a parlament felsőházának tagja, a Gazprom és a Szerbank részvényese, Mihail Fridman, az Alfa-Grup társtulajdonosa, Vlagyimir Potanyin, a Nornikel és más konszernek társtulajdonosa, a tavalyi első helyről a nyolcadikra került Oleg Gyeripaszka, s végül a top 10-be idén bekerültek: Dmitrij Ribolovcev, az Uralkali főrészvényese és Aliser Uszmanov, a Metalloinveszt és számos más konszern társtulajdonosa.

A legnagyobb veszteséget Oleg Gyeripaszka szenvedte el: 35,1 milliárd dollárral csökkent a vagyona tavaly óta a válság hatására. A nagy vesztesek listáján a második helyen Alekszej Mordasov, a Szeversztal főrészvényese áll, aki 18 milliárd dollárral lett szegényebb, a harmadik Vlagyimir Potanyin - ő 16,5 milliárd dollárt vesztett -, a negyedik Mihail Fridman, akinek vagyona 16,1 milliárd dollárral csökkent és az ötödik Vlagyimir Liszin 14,5 milliárdos veszteséggel.

Nulla veszteséget a lista egyedül Vlagyimir Gruzgyevnél, a duma képviselőjénél, a Szegymoj Kontyinent elnevezésű, méregdrága élelmiszerboltlánc megalapítójánál, reményei szerint első orosz űrturistánál mutatott ki: ő ezzel 55-öt lépett előre a tavalyi 101-ről a 46. helyre. Igaz, a lista csak a milliárdokat számolja, így Gruzgyev is veszthetett akár több százmillió dollárt is.

A listát előzetesen közlő Komszomolszkaja Pravda című lap nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a Finansz az adatgyűjtést tavaly december 31-én lezárta, így a mai válságos helyzetben egyáltalán nem zárható ki, hogy azóta is történtek változások.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az AI-t ki kellene tiltani az iskolákból – tanácsolja a Nobel-díjas közgazdász

Az elmúlt néhány év geopolitikai sokkjai, különösen Oroszország ukrajnai inváziója és Donald Trump amerikai elnök támadásai a II. világháború utáni világrend ellen, élesen rávilágítottak Európa gazdasági és stratégiai sebezhetőségére. Az AI uralása terén az USA és Kína között zajló verseny tette azonban igazán nyilvánvalóvá, hogy Európa lemaradt az innováció terén, és folyamatosan csökken a versenyképessége. Ez a kérdés volt a fő témája Simon Johnson és Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdászok beszélgetésének, amelyben az amerikai professzor töltötte be a kérdező szerepét. Beszélgetésüket két részben közöljük. Az első részben olyan kérdésekre tértek ki, mint hogy mi okozza Európa problémáit, és hogyan lehetne új lendületet adni a kontinens gazdaságának. Szóba kerültek a túlzott mértékű uniós szabályozás kedvezőtlen hatásai, valamint az, hogy a teremtő rombolás milyen szerepet tölthet be a verseny elősegítésében. Ebben a második részben főként a mesterséges intelligencia széles körű használatában rejlő lehetőségeket és veszélyeket tekintették át, amely során Philippe Aghion arra is kitért, miért lenne célszerű az AI-t kizárni az iskolákból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×