A joghurtot egészséges termékként tartja számon a közfelfogás. A reklámok szerint az kalciumban és fehérjében gazdag, segíti az emésztést, és hasznos a fogyókúrázók számára is. A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) tizenöt gyümölcsjoghurtot vizsgált meg, hogy kiderítse, igazak-e a közvélekedés megállapításai.

Első helyen a Zöldfarm biojoghurt, második helyen a Cserpes Műhely joghurtja, harmadik helyen pedig a német Andechser Natur biojoghurt végzett. A vizsgált termékek közül a TVE szerint a legkevésbé szerencsés választás a Jogobella light, a Müller 0,1 százalékos joghurtja, a Seraph 0,1 százalék gyümölcsjoghurt és a Danonino tejtermék.

Mivel a joghurt a fogyókúrázók kedvelt terméke, a termékek szénhidrát-tartalmát laboratóriumi vizsgálattal mérette be a TVE. Különösebb szabálytalanságot nem találtak, s bár négy terméken nem tüntették fel a szénhidrát-tartalmat, a többi esetében a mért eredmények a csomagoláson jelzettnél alacsonyabbak voltak.

Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy száz gramm, tehát nem egészen egy pohár termékben átlagosan másfél teáskanál cukornak megfelelő szénhidrát található. Különösen szemet szúró a Müller 0,1 százalékos "diétás" joghurtja, amely több mint két teáskanálnyi cukrot tartalmaz.

Mindezek alapján ezek a termékek inkább az édességek közé illenek, s kevésbé az egészséges élelmiszerek közé. Emellett a reklámokban azt sem szeretik felsorolni, hányféle vitatott hatású élelmiszer-adalékanyag (így több esetben kármin vagy aszpartám) kerül még a joghurtos pohárba az alapanyagokkal együtt. Érdemes tehát tanulmányozni kedvenc joghurtjaink címkéit.

A gyümölcsjoghurtokban található gyümölcsöket hőkezelik, így azok aroma- és vitamintartalma csökken. A termékekben található zselatin pedig a húsipar és a bőrgyártás melléktermékeként, a szarvasmarha és a ló csontjából, illetve kötőszövetéből előállított anyag.

A teszt során fény derült még arra is, hogy számos, pirosas színű gyümölcsjoghurtban (például a Müller 0,1 százalékban, a Kyrben, a Milliben, az Activiában, valamint a Könnyű és Finomban) előfordul az E120-szal jelölt, kármin nevű színezék. Ez az anyag allergiás reakciókat válthat ki.

A vezető piaci márkák közül tizenhárom gyümölcsjoghurt, egy gyümölcs ízű joghurt ("Könnyű és finom") és egy tejtermék (Danonino) került a TVE nagyítója alá. Az Egyesület három "bio" minősítésű és négy fogyókúrázóknak szánt terméket vont be a vizsgálatba.

A termékeket a TVE összesen tizenegy (környezetvédelmi, táplálkozástani és fogyasztóvédelmi) szempont alapján értékelte. Köztük szerepelt az is, hogy a termék tartalmaz-e aromát, édesítőszert, élőflórát, mekkora a cukortartalma, feltüntették-e rajta a tápértéket, milyen messziről szállítják és milyen a csomagolása.Fogyasztóvédelmi szempontból egy csomagolás volt félrevezető: a Jogobella light fél centis talpazaton áll, így a polcon nagyobbnak tűnik a pohár térfogata, mint amekkora valójában.

A legtöbb hulladékot termelő csomagolása a Danoninónak van. Azon túl, hogy ötven grammonként külön dínómintás, dombornyomású pohárban árulják a terméket, még a gyerekeket célzó, fogyasztásösztönző, állatfigurás műanyag jégkrémes pálcika is található a csomaghoz ragasztva, külön műanyagba csomagolva.

Mivel vásárlásunk során nem csak egy termék vagy íz mellett tesszük le voksunkat, hanem egy gyártót, vállalatot is támogatunk, a Tudatos Vásárlók Egyesülete annak is utánanézett, kik is valójában a gyümölcsjoghurt-piac szereplői, hogyan értékelhető működésük környezeti és társadalmi szempontok szerint.

A legetikusabb márkának a Varga bio, a Zöldfarm bio és a Virágoskút bizonyult. Az etikus, felelős gyümölcsjoghurt-gyártók rangsorában a legkevesebb pontot a Friesland (Milli, Oké!), a Danone és a Zott (Jogobella, Früchtegut) kapta.

A munkavállalókkal kapcsolatos magatartást vizsgálva az egyesület a munkaügyi felügyelőségek adatait vette szemügyre. Nagyobb, többszöri bírságot a Sole-Mizo és a Friesland kapott. Kisebb bírsággal sújtották a Naszálytejet (Zöldfarm bio), a Virágoskutat, Tolnatejet (Yogolle), az Alföldi Tejet (Parmalat) és Minna Zrt.-t (Dini).

A cégek társadalmi teljesítménye kapcsán a TVE a legtöbb problémára a Danone-nal kapcsolatban bukkant. A cég hazai és nemzetközi viszonylatban is kirívóan sok kritikát kapott a sajtótól, a hatóságoktól és civil szervezetekről egyaránt.

Állatjóléti és állatvédelmi teljesítményüket tekintve - bár ez a tejiparban igencsak fontos szempont lenne - a vállalatok egyike sem ad információt az alapanyag származásáról. A fogyasztókat nem tájékoztatják arról, hogy mit tesznek a fő alapanyagot szolgáltató állatok megfelelő életkörülményeiért.

A Zott hazai forgalmazóját fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás miatt a GVH többször is megbírságolta. A Friesland pedig a nemzetközi porondon került szembe civil szervezetekkel, mivel megállapításuk szerint több esetben is megsértette az anyatejpótlékok marketingjét szabályozó nemzetközi egyezményt.

A tizennégy vizsgált cég közül egyiknek sincs a weboldalán elérhető, magyar nyelvű etikai kódexe.