Sok helyütt rettegték az 1970-es években a Led Zeppelin dúlásait. Egyik amerikai turnéjukon egy szállodai főlondiner megirigyelte büntetlen vandalizmusukat, mire Peter Grant menedzser azt javasolta az alkalmazottnak: amortizálja le nyugodtan az egyik szobát és ő kifizeti az okozott kárt. Arról nem szólt a legenda, hogy a magáról megfeledkezett főlondiner azonnali hatállyal, vagy csak másnap kapta-e meg a felmondó levelét. Ugyancsak a Zep rendezett a hollywoodi Chateau Marmont halljában motoros futamot.

Hírhedt pusztító volt Keith Moon, a The Who dobosa, aki egy alkalommal egy külön a számára megrendelt vízágyat szúrt ki, elárasztva ezzel az egész szállodát. Az egyik leghíresebb eset Keith Richards nevéhez fűződik: a Los Angeles-i Hyatt West Hollywood egyik tizedik emeleti szobájának ablakából hajított ki egy televíziót. Ezt a közelmúltban bemutatott, Martin Scorsese rendezte dokumentumfilmben is felidézték.

Az esetet azóta is emlegetik a szállodában, és mostanában, biztos, ami biztos, a szobákba hatalmas plazmatévéket állítottak, amelyeket kissé bajos elmozdítani.

Billy Idolt sem felejtik el a bangkoki Mandarin Hotelben. 1989-ben innen kergették ki, azután, hogy a lakosztályában rendezett partyn olyan rossz szagú és irritáló folyadékkal mocskolta be a tapétát, hogy a lakrészt ki kellett üríteni.

Napjaink sztárjai sem maradnak el a törés-zúzásban a régi nagyoktól: a múlt év augusztusában Amy Whinehouse és férje adott munkát a londoni Sanderson Hotel személyzetének: verekedésük során tíz berendezési tárgyat törtek ripityára, és vérnyomokat hagytak a falakon - írta a La Repubblica című olasz napilap.

A rock-sztárok vandalizmusának már "tudományos neve" is van, az "úti láz" (road fever). Pszichológusok szerint a hosszan turnézó muzsikusok tele vannak stresszel amiatt, hogy minden este csúcsformát vár tőlük a közönség, ráadásul hiányzik nekik az otthon melege, nyugalma, és vannak, akik így vezetik fel felgyülemlett negatív energiáikat.