Infostart.hu
eur:
387.56
usd:
329.1
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Megfelelő étrenddel leküzdhető a hiperaktivitás

Norvégiában már évtizedek óta elfogadott, nemzetközi orvosi körökben azonban még mindig vitatják annak a speciális diétának a jelentőségét, amelyet figyelemzavarral járó hiperaktív gyermekeknek ajánlanak.

Az észak-európai országban a '90-es évek derekán alkalmazták azt a speciális diétát, amellyel hiperaktív gyermekeket akartak gyógyítani. A betegeknek a többi mellett a tejet és a gabonát kellett elhagyniuk az étrendjükből.

Elsőként 23, négy és tizenegy év közötti gyermeket vontak be a kísérletbe, amelyhez egy oslói tudós, Karl Ludvig Reichelt elmélete adott alapot. Eszerint az emésztési rendellenességek nehézkessé teszik más problémák leküzdését is, ebből pedig következik, hogy a kazein, azaz a tejben lévő fehérje mentális problémákat okoz.

A kutatásba bevont gyermekek vizeletében a kutatók egy fehérjetípusból, a peptidekből a normálisnál jóval többet fedeztek fel. A speciális diéta után 22 gyermek szülei úgy vélték, gyermeküknél javulás állt be.

Egy édesanya, dicsérve azt az eredményt, amelyet a családja életében hozott az eljárás, elmondta: csecsemőkorú gyermekének viselkedésében akkor jelentkeztek először a problémák, amikor elkezdett szilárd ételt enni.

Cristoffernél egymást követték a passzív és a hiperaktív viselkedési formák, egészen addig, amíg étrendjéből bizonyos élelmiszerek teljes egészében eltűntek.

Volt olyan, a vizsgálatban részt vevő gyermek, akinél már néhány nap alatt érzékeltek javulást a szülők.

Azt már korábban is kimutatták a tudósok, hogy a peptidek mennyiségét bizonyos betegségtípusoknál jelentősen csökkenteni kelle, a többi mellett az autizmusban vagy a skizofréniában szenvedőknél.

Ennek ellenére a kezelési mód még vitatott a orvostársadalomban.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×