Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

"Dezinformáció-tömegtermelővé lettek az újságírók"

Másodkézből szerzett, gyakran propagandaanyagokra épülő, még többször teljesen ellenőrizetlen forrásokból származó álhírek tömege jellemzi a mai brit sajtót - ezt az egyik vezető napilap szemleírója állítja, aki saját újságját sem kíméli leleplező írásában.

Nick Davies, a baloldali The Guardian riportere - aki e héten adja ki a jelenségről írt könyvét - a cardiffi egyetem szakértőit bízta meg a világszerte minőségi mércének tekintett brit újságírás állapotfelmérésével.

A kutatók négy nagy minőségi lap - a The Times, a The Daily Telegraph, a The Guardian és a The Independent -, valamint a Daily Mail című bulvár összesen kétezer, nagy-britanniai vonatkozású hírének mélyére ástak, és úgy találták, hogy az újságírók a vizsgált sztorik alig 12 százalékához használtak teljes egészében saját feltáró tevékenységre alapuló információt.

Az esetek 8 százalékában nem lehetett egyértelműen megállapítani a közölt hírek eredetét, a sztorik 80 százalékáról viszont kiderült, hogy "teljesen, jórészt, vagy részben" másodkézből származó, jobb esetben kizárólag hírügynökségi jelentésekből, gyakran azonban PR-forrásból származó információkból gyúrt anyagokról van szó.

Davies "riasztónak" nevezi a jelenséget, megállapítva: az újságírók, akik valaha aktív hírgyűjtők voltak, mára ellenőrizetlen, másodkézből eredő, jelentős részben politikai vagy kereskedelmi érdekeket szolgáló PR-jellegű anyagok "passzív feldolgozóivá" lettek.

A magyarázat a számokban rejlik

Az a szakma, amelynek fő feladata a "hamisság kiszűrése" lenne, olyan mértékben sebezhetővé vált a manipulációtól, hogy mára álhírek, torzítások és propagandaanyagok tömegtermelésének részesévé vált - fogalmaz a The Guardian szemleírója.

Davies szerint ennek fő magyarázata a cardiffi egyetem kutatói által kiásott egyik statisztikában rejlik. A felmérést végzők ugyanis az 1985 utáni húsz év mindegyikében megnézték a vezető brit lapok szerkesztőségi létszámát, és ezt összevetették az állomány által megtöltött mindenkori lapterjedelemmel.

Ez a vizsgálat azt hozta ki, hogy egy újságíróra ma háromszor annyi megtöltendő lapterjedelem jut, mint 1985-ben, vagyis nincs elég idő saját sztorik felkutatására, vagy azok tartalmának ellenőrzésére.

Mindezt hozzáadva azokhoz a "hagyományos korlátokhoz", amelyekbe az újságírók ütköznek az igazság kiderítése során, könnyen belátható, hogy a tömegmédia miért nem számít többé megbízható információforrásnak - vonja le a következtetést a The Guardian riportere.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×