Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

"Dezinformáció-tömegtermelővé lettek az újságírók"

Másodkézből szerzett, gyakran propagandaanyagokra épülő, még többször teljesen ellenőrizetlen forrásokból származó álhírek tömege jellemzi a mai brit sajtót - ezt az egyik vezető napilap szemleírója állítja, aki saját újságját sem kíméli leleplező írásában.

Nick Davies, a baloldali The Guardian riportere - aki e héten adja ki a jelenségről írt könyvét - a cardiffi egyetem szakértőit bízta meg a világszerte minőségi mércének tekintett brit újságírás állapotfelmérésével.

A kutatók négy nagy minőségi lap - a The Times, a The Daily Telegraph, a The Guardian és a The Independent -, valamint a Daily Mail című bulvár összesen kétezer, nagy-britanniai vonatkozású hírének mélyére ástak, és úgy találták, hogy az újságírók a vizsgált sztorik alig 12 százalékához használtak teljes egészében saját feltáró tevékenységre alapuló információt.

Az esetek 8 százalékában nem lehetett egyértelműen megállapítani a közölt hírek eredetét, a sztorik 80 százalékáról viszont kiderült, hogy "teljesen, jórészt, vagy részben" másodkézből származó, jobb esetben kizárólag hírügynökségi jelentésekből, gyakran azonban PR-forrásból származó információkból gyúrt anyagokról van szó.

Davies "riasztónak" nevezi a jelenséget, megállapítva: az újságírók, akik valaha aktív hírgyűjtők voltak, mára ellenőrizetlen, másodkézből eredő, jelentős részben politikai vagy kereskedelmi érdekeket szolgáló PR-jellegű anyagok "passzív feldolgozóivá" lettek.

A magyarázat a számokban rejlik

Az a szakma, amelynek fő feladata a "hamisság kiszűrése" lenne, olyan mértékben sebezhetővé vált a manipulációtól, hogy mára álhírek, torzítások és propagandaanyagok tömegtermelésének részesévé vált - fogalmaz a The Guardian szemleírója.

Davies szerint ennek fő magyarázata a cardiffi egyetem kutatói által kiásott egyik statisztikában rejlik. A felmérést végzők ugyanis az 1985 utáni húsz év mindegyikében megnézték a vezető brit lapok szerkesztőségi létszámát, és ezt összevetették az állomány által megtöltött mindenkori lapterjedelemmel.

Ez a vizsgálat azt hozta ki, hogy egy újságíróra ma háromszor annyi megtöltendő lapterjedelem jut, mint 1985-ben, vagyis nincs elég idő saját sztorik felkutatására, vagy azok tartalmának ellenőrzésére.

Mindezt hozzáadva azokhoz a "hagyományos korlátokhoz", amelyekbe az újságírók ütköznek az igazság kiderítése során, könnyen belátható, hogy a tömegmédia miért nem számít többé megbízható információforrásnak - vonja le a következtetést a The Guardian riportere.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×