Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Röghöz kötött magyarok, rugalmas északiak

Bár az Európai Unió állampolgárainak több mint fele a szabad utazást és munkavállalást tartja a közösség legnagyobb előnyének, az Eurobarométer felmérése szerint az uniós lakosság negyede még soha nem költözött el egy jobb munkahely reményében. A TÁRKI vezető kutatója szerint Magyarország a közösségi átlagnál jobb helyezést ért el a társadalom mobilitásának tekintetében.

Róbert Péter az InfoRádiónak azt mondta: Magyarországon a lakáskörülmények erősen röghöz kötik az embereket, a lakóhelytől távolabb történő munkavállalás költségei még mindig túl magasak.

Az emberek tulajdonosai a lakásoknak, és beléjük rögzült, hogy nem nagyon költözhetnek, hiszen a szocialista időszakban a munkaerőmozgás fő formája az ingázás volt, az emberek akkor sem adták fel az otthonukat, ha mindennap utaztak, vagy munkásszálláson laktak - fejtette ki a TÁRKI vezető kutatója.

Az Eurobarométer felmérése szerint a munkahelyi mobilitás tekintetében a közösségen belül a két véglet Dánia és Málta, a dánok 6, a máltaiak 42 százaléka dolgozik még mindig az első munkahelyén.

Róbert Péter szerint ebben az adatsorban Magyarország nincs a legrosszabb helyen, mert az uniós átlag 24 százaléknál kisebb, 19 százalék azok aránya, akik még nem változtattak munkahelyet.

Dánián kívül az emberek könnyen váltanak munkahelyet Angliában, Svéd- és Észtországban, valamint Litvániában is.

Hanganyag: Nagy Tamás

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×