Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

"Hol van a Mount Everest? Valahol Nagy-Britanniában"

Valaha a fél világot uralták - ma fogalmuk sincs a földrajzról, derült ki a britek ismereteiről készített felmérésből. Minden harmadik megkérdezett azt hiszi, hogy Európában található a világ legmagasabb hegycsúcsa, és minden másodiknak fogalma sincs, hogy a Nílus a világ leghosszabb folyója.

A legtöbb felnőtt korú brit számára a leggyakrabban látogatott helyi "iránypont" a legközelebbi barkácsbolt - ez az eredménye annak a felmérésnek, amelyből az is kiderült, hogy a britek nem vágynak kalandokra és felfedezésre, a földrajzról pedig gyakorlatilag fogalmuk sincs.

Arra a kérdésre például, hogy hány ország van a Földön, csak a megkérdezettek harmada tudott helyesen válaszolni (193). Ugyancsak minden harmadik úgy "tudja", hogy a Mount Everest Európában található - "valahol az Alpokban vagy Nagy-Britanniában" (valójában Nepálban), és csak minden második válaszolt helyesen arra a kérdésre, melyik a Föld leghosszabb folyója (a Nílus).

Arra kérdésre, mit látogatott leggyakrabban az elmúlt egy hónap során, a válasz leginkább a barkácsbolt volt (39 százalék). A helyi múzeum viszont az utolsó helyen végzett 9 százalékkal. Minden harmadik megkérdezett még soha nem járt sem a helyi múzeumban, sem a templomban, minden negyedik pedig a lábát nem tette be életében a lakóhelyén található szabadidőközpontba.

Megkérdezték azt is, nyolc témakörből mire emlékeznek leginkább az iskolai földrajzórán tanultakból. Térképet tudnak használni legtöbben (24 százalék), a második leggyakrabban megjelölt válasz pedig a kőzetek / erózió, illetve a "nem tudom" volt (16 százalék).

A felmérést a National Georgaphic által szervezett földrajzi hét alkalmából készítették - ebből az alkalomból 80 országban tartanak különböző rendezvényeket.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×