Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Egyszerűbb a gyermeket begyógyszerezni

Egyre több a hiperaktív gyermek Nagy-Britanniában, legalábbis a gyógyszerrendelési adatok ezt mutatják. Az állam és a lakosság is évről évre egyre többet költ a viselkedési és koncentrációs zavarokkal rendelkező gyermekek gyógyszerezésére.

Egyes számítások szerint, ha a tendencia a jövőben sem változik, 2012-re 60 milliós lakosú szigetországban csaknem 101 millió fontot, azaz több mint 36 milliárd forintnak megfelelő összeget költenek el évente a hiperaktivitást kezelő készítményekre.

Sokan azonban kétségbe vonják, hogy szükség van-e minderre. Szerintük a gyógyszer többek számára a legegyszerűbb eszköz a viselkedési zavarok orvoslására.

Nagy-Britanniában jelenleg 600 ezer gyermekről gondolják azt, hogy hiperaktív, és jelenleg mintegy 24 millió fontot költenek a gyógyszerezésükre. Az összeg azonban évről évre többszöröződik.

Egy nemrég készült kutatás pedig azt is bebizonyította, hogy a hiperaktivitás ellen használatos gyógyszerek legfeljebb három évig fejtik ki jótékony hatásukat, utána azonban előnyeik elvesznek. Hátrányaik azonban megmaradnak: azok a gyermekek, akik éveken át szedték, testileg és szellemileg is kevésbé fejlődnek, mint társaik.

Manapság egyre többen mutatnak rá arra is: túl sok gyermeket bélyegeznek meg a hiperaktivitással, ráadásul nem feltétlenül kell gyógyszeres kezelést alkalmazni azoknál sem, akiknél fennáll a diagnózis.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×