Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Az ember után az olaj gyilkolja a delfineket

A Természetvédelmi Világalap orosz szervezete szerint veszélybe került a fekete-tengeri delfinek és sok ritka madárfaj léte a Kercsi-szorosban a vasárnap kiömlött mintegy 1.300 tonna pakura miatt. Karát Emil biológus szerint a szennyezés még évekig károsítja az élővilágot.

A szakember az InfoRádióban elmondta: az olajszennyezés minden élőlényre káros hatással van az algáktól kezdve a tengeri madarakig és emlősökig. Sok állat pusztul el a mérgezés miatt, és megszakad a tápláléklánc.

Karát Emil kérdésre válaszolva közölte: a negyvenes években a Fekete-tengerben még másfél-kétmillió delfin élt, az állomány aztán egészen a nyolcvanas évekig drasztikusan csökkent, amikorra csak 60-100 ezer példány maradt.

A tengeri emlősöket vadászták a húsukért, a zsírjukért és a bőrükért, amelyből vízhatlan ruhát gyártottak - tette hozzá a biológus.

Karát Emil szerint az elsődleges veszteség néhány héten belül számszerűsíthető lesz, a táplálékhiány miatti pusztulást azonban nagyon nehéz felbecsülni, mert annak hatása sok évig tart.

A Fekete-tengerben három delfinfaj él, a közönséges delfin, a palackorrú delfin és a közönséges disznódelfin vagy barnadelfin.

Hanganyag: Sigmond Árpád

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×