Infostart.hu
eur:
362.92
usd:
323.36
bux:
147730.16
2026. november 5. csütörtök Imre

Már nem a pisai az igazi ferde torony

Letaszította képzeletbeli trónjáról Pisát egy német kisváros: Suurhusen templomának a tornya ugyanis ferdébb az olaszországi város tornyánál. Suurhusan júniusban jelentette be igényét a Guinness Rekordok Könyvénél, és immár hivatalosan is világcsúcstartó.

A Guinness megerősítette, hogy ezentúl Suurhusen temploma szerepel a rekordok könyvében, mint a világ legferdébb tornya. A hivatalos mérések ugyanis megállapították, hogy a kisváros templomának tornya 5,19 fokkal ferdül el, míg a pisai torony dőlésszöge mindössze 3,97 fok.

"Ez a világrekord" - erősítette meg a Guinness hamburgi irodáját vezető Olaf Küchenberg.

A suurhuseni templom a 13. században épült, a 27,37 méter magas tornyot azonban 1450-ben építették hozzá. A tornyot fa alapra építették, amelyhez tölgyfát használtak. Ahogy azonban az idők során a talaj kiszáradt, a torony lassan dőlni kezdett.

1982 óta többször megpróbálták megállítani a torony dőlését, és 1996-ban végre sikerült is stabilizálni az építményt. A pisai ferde tornyot viszont idén nyáron sikerült 45 centiméterrel "kiegyenesíteni", így a 30 millió eurós (7,5 milliárd forintos) mentőakció révén az építményt visszatérítették abba az állapotba, amelyben 1838-ban volt.

A suurhuseni templom egyébként még ma is működik, és turistákat is fogadnak. A templom papja szerint azonban sürgős anyagi segítségre van szükségük ahhoz, hogy fenn tudják tartani az épületet.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő szerint bár Donald Trump Make America Great Again-politikája alapvetően sikeres volt, mégis elpártoltak tőle a latinok és a feketék, véget érhetett a „trumpi koalíció kora” – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×